A magyarok kedvenc rajzfilmsorozatát firtató kérdésünkre 13 ezer 330 szavazat érkezett november 26-én déli 14 óráig, ekkor zártuk le a voksolást. Csak olyan animációs alkotásokra lehetett szavazni, amelyek tévében indultak, és ott is mentek, így több nagyfilm kiesett, köztük a Vuk, a Hófehér, a Macskafogó, a Szaffi és a Lúdas Matyi. A Macskafogó mozis kategóriában alighanem fölényesen nyerne, de ebben a mezőnyben
a Kádár-korszak pipogya, szürke kisembere, a pocakos, szemüveges, szerencsétlen Mézga Géza lett a befutó,
a házsártos, folyton zsörtölődő, szintén elhízott Paulával, a nyakigláb fruskával, a nyávogó hangú Krisztával, és a család eszével, a világra nyitott, kalandor természetű Aladárral. Hogy ne feledkezzünk meg az űrutazásokban gyakran igen hasznos, beszélni is tudó Blöki kutyáról, Maffia macskáról, akinek neve miatt a család komolybajba került egy latin-amerikai kikötőben, és persze Máris szomszédról, akivel a viszony inkább iszony, de ez sem akadályozza meg abban, hogy meghívassa magát Ausztráliába, a legendás, híres-hírhedt Hufnágelhez.
A Mézga család, amely magasan nyert az Origo olvasóinál, valójában nem egy, hanem három sorozat. Az 1968-ban indult, majd egy év szünet után folytatódott első széria kibontja a családtagok és a 30. századbeli rokon, a köbükunoka közti viszonyt, és számos konfliktus forrása, hogy MZ/X olyan tárgyat küld, amivel nem tudnak mit kezdeni.
A figurákat hamar megszerették,
létező, városi karakterek voltak, de Aladár lett a nézők kedvence, hiszen a kelekótya, tökkelütött famíliában csak neki volt sütnivalója.
A második, 1974-es szezonban Aladár saját készítésű űrhajója, a Gulliverkli minden éjszaka más-más bolygóra röpíti a kisfiút és kutyáját. A Mézga Aladár különös kalandjai valójában
egy szórakoztató és egyben elgondolkodtató sci-fi,
és akkor készült, amikor itthon a műfaj széles körben kedvelt volt, nem csak szűk rétegnek készült például a Galaktika. Van olyan bolygó a sztoriban, ahol már a gépek uralkodnak az emberek fölött, akik a rabszolgáik lettek, máshol pedig úgy felgyorsult az idő, hogy kínszenvedés az élet. Van kétdimenziós planéta, és akad olyan is, ahol az emberi erőszak mindent szinten jelen van, folyamatos krimibe csöppen, aki ott leszáll. Fikció és társadalomkritika egyben.
A sci-fi vonallal, a kozmoszban való barangolással azonban a sztori elkanyarodott a pesti kisembertől, a hétköznapi magyar családtól, és ilyesfajta jelzések érkeztek is az alkotókhoz. Az 1978-as Vakáción a Mézga család már a Földön játszódik, a jelenben, és egy világ körüli útról szól: itt végre kiderül, milyen gazfickó, svihák is az a Hufnágel Pisti, a legendás Szteve, aki a korábbi részekben sokkal jobb partinak tűnt Mézga Gézánál. Képben, rajzban mindenképp a harmadik a legszebb széria, ez a leginkább kidolgozott, színesebb is, amint az első, a háttér sem olyan elnagyolt.
A család izgalmas kalandokat él át, járnak a sarkkörön, csendes-óceáni szigeten, Indiában, az USA-ban is megfordulnak, alszanak luxusban és csövesként, betonteknőben. Néha elszakadnak egymástól, néha ellenségek lesznek (Márissal gyakrabban), de végül csak bejárják a világot, úgy, hogy jóformán egy fillér nélkül érkeznek Sydney-be az első részben.
A széria ötletgazdája Nepp József volt, akitől korábban a Gusztáv-sorozatot láthattuk, később pedig a legtöbbek által csak Doktor Bubóként ismert Kérem a következőt! epizódjait írta és rendezte. A Mézga család-nál Ternovszky Béla, a Macskafogó rendezője és a Rímhányónak becézett Romhányi József segédkezett még a megvalósításban.
Ternovszky a rendezői munka nagy részét vállalta magára, Romhányi pedig – akinek a Frédi és Béni-hez készített fordítása valószínűleg felülmúlja az eredetit – a dialógusokat írta, valamint olyan, ma már szállóigévé vált mondatokkal fűszerezte a figurákat, mint Aladárnál az „egy forintért megmondom”, vagy Paulától a „miért nem Hufnágel Sztevéhez mentem feleségül?”.
A Mézga család-ból a hangfelvétel készült el előbb, és csak utána a rajz. „A színészeket, a hangokat választották ki előbb, azokból rajzolta Nepp József a figurákat. Egy Mézga-részt egy óra alatt felvettünk, utána ők már rajzolhattak évekig... Együtt voltunk a felvételek során, olyasmi volt, mint egy rádiós hangjáték” – mesélte Harkányi Endre, aki Mézga Géza hangját adta. Több más rajzfilmhez is kölcsönözte hangját (a Vízipók csodapók-ban például ő szólaltatta meg a Keresztespókot), de a Mézga család fejéhez máig kötődik: „Annyi mindent csináltam, de ez a figura, Mézga Géza volt az, aki népszerűséget hozott, nagyon szerette a magyar közönség” – mondta korábban az Origónak.
Miképp a Szomszédok-at, a Famíliá-t vagy a Lindá-t, Mézgáékat is talán jobb békén hagyni. A színészek is megváltoztak az évtizedek során, a hangjuk is más lett, többen elhunytak, azaz a régi szinkronos csapat biztosan nem tudná folytatni. „Volt egy olyan lehetőség, vagyis inkább akarás, hogy csináljuk tovább, de ez végül befulladt. 2005-ben készítettünk egy prezentációs részt is, de aztán az nem kellett senkinek, már olyan értelemben, hogy senki nem volt hajlandó beszállni a gyártásba” – mesélte Harkányi korábban az Origónak egy lehetséges folytatásról.
2005-re hagyományos technikával készült egy új, kilencperces epizód, de hiába tárgyaltak a készítők akkor több csatornával, egyik sem kívánta finanszírozni a folytatást. Arról is volt szó, hogy a gyártó cég reklámidőért adná el a sorozat kétéves vetítési jogait, de ebből sem lett semmi. A munkacíme amúgy Mézga Család és az ámítógép volt, és nagyjából arról szólt, hogy Aladár beszerez magának egy számítógépet.
A pesti családot nemcsak itthon kedvelték sokan, a szériát több európai ország (Csehország, Szlovákia, Franciaország, Németország) mellett például Brazíliában is vetítették. Mi is szerettük egykoron, de külföldön is szépen ment. Az olaszoknál is futott a Mézga család, de nem elégedtek meg a magyar dallal, így a Fantomatic Band feljátszotta a Guarda, guarda, che famiglia című nótát, egy pörgős rock and rollt, és azt nyomatták.
Mézgáékat az olaszok Mezilnek hívták, és miközben Kriszta, Aladár és Paula maradtak, akik voltak, Gézából valahogy Sandor lett. A macskát is kénytelenek voltak átnevezni, a Maffia becenév valahogy nem cseng jól Itáliában, így belőle Grinfia lett. Blöki Fofivá változott, ő vélhetően nem társadalompolitikai okok miatt. Máris szomszéd maradt Maris, viszont a jó öreg MZ/X Em Zi Tren néven jelent meg az olasz képernyőkön.
13 ezer 330 voks érkezett: Doktor Bubó, azaz a Kérem a következőt! lett a harmadik 1880 szavazattal, a Magyar népmesék a második, 2351 olvasónak volt ez a kedvence, a Mézga-pereputty pedig 33%-át vitte el a szavazatoknak, 4373-at kapott. A vert mezőnyben is nagyon ismert produkciók vannak, 1-2 százalékot kapirgált csak össze Kukori és Kotkoda, Mikrobi, a Kockásfülű nyúl vagy Pityke őrmester – ez talán meglepő lehet.
Mint korábban írtuk, nem a Mézga család támad fel hamarosan, hanem A kockásfülű nyúl, de biztos megnéznénk, hogyan dolgozzák fel 2016–2017-ben mondjuk Pityke őrmester (drogmaffia ellen küzd?) vagy Doktor Bubó sztoriját. A régi, megszeretett karakterek felélesztése sajnos nem mindig jó ötlet, néha zombi lesz a kedvelt lényből: az 1981-es Vuk utódja, Kis Vuk csak 2,2 ponton áll az IMDb-n, miközben az eredeti alkotás 8,4-et érdemelt ki.