Mádai Vivien: Nagy szélsőségek közt élek

Mádai Vivien, Mádai Vivi, TV2, műsorvezető. Interjú, portré. 2017.05.30 Budapest Fotó: Csudai Sándor

Mádai Vivien Csipa oldalán A Nagy Duett döntőjéig jutott, és bár tisztában van vele, hogy nincs jó énekhangja, rég várta, hogy megmutassa egy másik oldalát is a nézőknek: úgy érzi, erre nagy szüksége volt már. A Mokká-ra szakmai csúcsként tekint, örül annak, hogy már nem csak a testsúlya miatt érdekli a lapokat, az Origónak pedig azt is elárulta, mi a következő nagy álma, amit meg szeretne valósítani.

Mennyire sűrű ez az időszak? Miben változott az életed, mióta elvállaltad A Nagy Duett-et és a Mokká-t?

Ez életem legsűrűbb időszaka, sosem volt még ilyen hajtós az életem munka szempontjából. Őszintén mondom, nem gondoltam, hogy ez ilyen kemény lesz. Mikor az ember kap egy új feladatot, akkor próbálja a legjobb tudása szerint megoldani, aztán kap még egyet, és azt is igyekszik ugyanúgy jól megoldani, majd mikor a kettő helyen párhuzamosan kell helyt állni, akkor elgondolkodik rajta, hogy jó-e a kettőt egyszerre csinálni.

Visszaút már nincs, de nem is bántam, imádtam A Nagy Duett-et aminek viszont vasárnap este vége, a jövő héttől egy kicsit lazább lesz.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Rögtön igent mondtál erre a felkérésre?

Nagyon szerettem volna ebben a műsorban szerepelni, mert bár a hangom nulla, szeretek énekelni, és jó poénnak tartottam. Nem mellesleg

ez egy olyan műsor, ahol az ember egy kicsit más oldalát is meg tudja mutatni, nekem pedig erre nagy szükségem volt már.

Mi ez a másik oldal?

Sokak szerint van egy laza, humoros oldalam, ez nőknél kevésbé tud megmutatkozni. Ez pontosan egy olyan platform, ami maximálisan helyet ad ennek.

Mit adott a műsor?

Napestig tudnám sorolni, hogy mennyi mindent kaptam. Adott egyfajta magabiztosságot, hitet magamban, iszonyatosan sok önfegyelmet, alázatot, és csomó extázisélményt, amit máshol nem tudtam volna megkapni.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

A napokban reagáltál arra a lapoknak, hogy duettpartnered, Csipa részéről ez nem barátság, hanem szerelem már. Hogy érint, hogy összeboronáltak vele?

Vasárnap este kérdezték rólam a műsorban, és csupa szépet mondott, nagyon aranyos volt tőle. De hát mi mást is tett volna? Nyilván nem mondja azt, hogy egy borzalom ez a nő, alig várom, hogy vége legyen ennek az egésznek. Persze ebből is születhettek volna szaftos cikkek. Nagyon megkedveltük egymást, nagyon helyes, kedves ember, de nem tekintenék rá jelöltként.

Zavar egyébként, hogy ilyen ügyekben kell nyilatkoznom,

mert mindenki tudja, hogy van egy tisztességes házaséletem, egy kicsi gyermekem. A férjemnek sem esik jól, hogy hülyeségeket olvas, nem szeretem, amikor olyan dologból csinálnak sztorit, amiben nincs.

Pár hete a Mokká-ban is láthatnak a nézők. Hogyhogy jellemzően a reggeli műsorokban tűnsz fel, ezeket kedveled leginkább?

A Mokka nekem a szakmai csúcsot jelenti, prémium kategória a szememben, úgyhogy ha elcsépelten is hangzik, óriási megtiszteltetés volt, hogy rám gondoltak. A Fem3Cafét is imádtam! Nagyon szeretek a stábbal dolgozni, és az időbeosztás is tökéletes. A reggeli műsornak délelőtt vége, ott a teljes nap, ez kisgyerek mellett ideális.

Az élő adás miatt van az emberben valami izgalom, és nagyon jó ilyen adrenalinbombával indítani a napot, az egész napra hatással van. Este a fürdetés, altatás, meseolvasás után még átnézem a másnapi adásmenetet, félig az ágyban, félig csukott szemmel, de ez sosem marad el. Illetve

egyetlenegyszer előfordult, hogy elaludtam, de hajnal négykor felriadtam, és bepótoltam.

Talán olyan karakter vagyok, aki egy reggeli sávban jól működik. Gyorsan reagálok, nem zavar, hogy korán kell kelnem, tökéletesen passzol az életritmusomba, hisz egy egész napos forgatást nem is tudnék végigcsinálni a kicsi mellett. Úgy is mondhatnám, hogy reggeliműsor-kompatibilis vagyok, de ezt az élet alakította így.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Minden témában otthon vagy, könnyen fel tudod venni a ritmust a vendégekkel?

Érdekes ez, mert egyáltalán nem vagyok maximalista az életemben, a munkámban viszont nagyon. A végletekig utánanézek, sokat olvasok, és ha valamivel nem vagyok képben, akkor még inkább beleásom magam.

Mennyire nehéz ez a munka?

A nehéz most az benne, hogy vasárnap este még egy kis tütüben ugrálok A Nagy Duett színpadján, másnap reggel hétkor meg az új NMHH-törvényről beszélgetek. Nagy szélsőségek ezek, sokszor még én is csak keresem magam.

Melyik vagyok én? Ki vagyok én? Annyira más a két szerep, bennem is ott a kérdőjel.

Mindkettőben otthonosan érzed magad?

Most már igen. Mindkettőben megtalálom azt a szerethető dolgot, amivel tudok azonosulni.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Más formátumban el tudnád képzelni magad? Mondjuk egy női talkshow-ban?

Többen kérdezték már, hogy van-e műsorálmom, de nincs. Érzem, hogy mi lenne jó, mi megy nekem, és mi nem, de olyan jó szakmai brigád vesz körül, hogy ezt rájuk merem bízni. Sosem pozicionáltam magam, nem jelentettem ki, hogy esti show-műsort akarok vezetni, tényleg a szakemberekre bízom a döntéseket. Meg eléggé kishitű vagyok, nem álmodozom ilyenekről.

Szereplőként viszont gyakran láthatnak a nézők ilyenekben, Várkonyi Andrea állandó vendége vagy a Micsoda nők!-ben.

Igen, és sokkal jobban fel tudok oldódni szereplőként, mint műsorvezetőként. Nagyon jó hangulatba tudunk kerülni, nagyon szeretem a csapatot, ez a műsor nekem egy örömjáték, maga a kikapcsolódás. Olyan, mint egy női pletykaparti, két próba után is öröm beülni a felvételre.

Volt már olyan, amit a női társaságban elmondtál, de utólag úgy érezted, hogy nem kellett volna?

Úgy érzem, vissza kell fognom magam, sokszor tényleg úgy mesélek, mintha csak a csajokkal ülnék ott, kamerák nélkül. Sokszor az ott elhangzottakból születnek cikkek, én nem a lapoknak mesélek a magánéletemről, hanem ott, aztán mégis sokan megírják.

Rájöttem, hogy nem szabad ennyi mindent elmondani, nem szabad így belelendülni.

Pont a múltkor meséltem, hogy volt a pasim, aztán ráküldtem a barátnőmet, hogy kiderüljön, mennyire hűséges. Ez a sztori ott még passzolt, de leírva már lehet, hogy túl sok információ, és nem kellett volna.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Vannak tabuk, amikről nem szívesen mesélsz?

Az exek, róluk nem mesélek. Meg nem nagyon részletezem a házasságomat, családi életemet sem. Mesélek sokat a férjemről, Zoliról, de figyelembe veszem, hogy ő egy önálló személyiség, húzok határokat. Meg kell találni a középutat.

Arról is lehetett olvasni, hogy ő nehezen viseli ezt a zsúfolt időszakot. Ebben van igazság?

Igen, ez tényleg így van. Nehezen bírja, hisz apuka, kisgyereke van, dolgozik, a felesége meg minden vasárnap duettezik a tévében. Nem ez volt az álma, de nyilván betudja annak, hogy ez egy átmeneti időszak.

Drukkol, maximálisan mellettem áll, támogat, oroszlánrészt vállal az életünkből, de várja, hogy visszaálljon minden a hétköznapi kerékvágásba.

Ez nemcsak a műsornapról szól, sok próbánk van a héten, úgyhogy nagyon sok a szervezés, a logisztika a családban, hogy működjünk. Tíz héten keresztül ez fárasztó, maximálisan megértem őt.

Gondoltad volna, hogy a döntőig juttok?

Azt hittem, hogy a harmadik adásig jutunk, aztán reméltem, hogy az ötödikig, aztán már a döntőre vágytam. Sokk, hogy itt lehetünk! Engem alapvetően kevesen ismernek, de Csipának nagy a rajongótábora, kíváncsian várjuk, hogy mit hoz majd a vasárnap.

Most sok cikk jelenik meg A Nagy Duett miatt, de korábban inkább a külsőddel foglalkoztak a lapok. Mennyire zavart, hogy egy időben csak a súlyodról cikkeztek?

Nem tudom, hogy ez kit érdekelt, és miért volt olyan nagy szám, de állandóan erről írtak. Ez volt a legfrusztrálóbb, és biztos vagyok benne, hogy ezért volt a jojózásom is.

Állandóan megfelelési kényszerrel voltam tele, aggódtam, hogy megírják, hogy öt kilót híztam, vagy öt kilót fogytam.

Semmi bajom nem lett volna magammal, ha a bulvár nem kezdett volna el ennyire foglalkozni ezzel. Általában a tudtom nélkül születtek a cikkek, de sokszor fel is hívtak, hogy látják, hogy kicsit meghíztam, mi történt. Borzasztó volt, de ennek vége.

Határozottan kijelentettem, hogy részemről ez a téma lezárva, nem akarok erről beszélni. Sajnos a legrosszabb nyilatkozó vagyok ilyen téren, ha kedvesen kérnek, még ma is mesélek nagyritkán, nem vagyok az a típus, aki rácsapja a telefont a másikra.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Az anyaságról szóló saját blog folytatódni fog, most csak szünetel?

Most nem volt időm foglalkozni vele, de újra működni fog, nem szűnik meg. A terhesség, a szülés és az anyává válás inspirált, amikor elkezdtem, és azt gondolom, nagyon jó terápia lesz nekem. Aztán a kis közösség elkezdett duzzadni, addig-addig duzzadt, míg tízezer anyuka gyűlt össze. Sok hozadéka volt ennek, csoport, saját cég, az egész egy jó kis dologgá állt össze, amivel a továbbiakban is rengeteg terv és munka lesz.

Nem féltél ennyire megnyílni? Elég nyersen és őszintén írtál.

Nem, mert sorstársakat akartam találni, akik ugyanígy éreztek. Azt akartam, hogy ne érezzem magam a világ legrosszabb anyukájának. Mivel senki nem írta ezt meg, vállaltam, hogy kiírom magamból, amit érzek.

Mertem egy nagyot lépni, megírtam, aztán jöttek a köszönetek, láthattam, hogy nem egyedül járok ebben a cipőben.

Most milyen anyának látod magad?

Mindig egy kicsit jó és egy kicsit rossz anya is vagyok. Ma reggel kicsit rossznak láttam magam, mert türelmetlen voltam, amiért nem vette fel a szandálját, és elkéstünk a bölcsiből, de jónak is, mert leöntötte magát kakaóval, de röhögtünk egyet, és azt mondtam, hogy na, jól van, ilyen előfordul. Gyakran nagy lelkiismereti kérdést csinálok abból, ha nem tudtunk elég időt együtt tölteni, a szívem szakad meg, amikor azt kéri, hogy ne menjek dolgozni, neki nem kell semmi, csak maradjak otthon. A gyereknapot sem tudtuk együtt tölteni, de hamarosan bepótoljuk.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

A nyár a pihenésről fog szólni?

Leköltözünk a Balatonra, egész nyáron ott leszünk, onnan járunk majd dolgozni. A stranddal szemben lakunk, egész nap a vízben és a parton leszünk, lángost ebédelünk. Nem is vágyom Thaiföldre meg más egzotikus helyekre, bérelünk egy vízibiciklit, és nekem az már tökéletes.

Ha nem dolgozol és nem a fiaddal vagy, mivel töltöd az időt? Hogyan kell téged elképzelni pihenés közben?

A festés az igazi terápia nekem. Régebben is sokat festettem, de nem ennyire intenzíven.

Mindenféle technikával készítek képeket a saját magam szórakoztatására.

A Nagy Duett alatt vagy 25 képet ígértem a stábnak, úgyhogy a nyaram nagy része erre megy majd rá. Ritkán mutatok belőle, de párat már megmutattam az Instagram-oldalamon, és sokaknak tetszett. Az elmúlt hetekben nem volt időm rá, de nagyon várom már, hogy kicsit ráérjek, és újra nekilássak.

Szoktál arra gondolni, hogy mit csinálnál, ha nem a műsorvezetés mellett döntöttél volna?

Valószínűleg azért alakult ki a cégem is, mert az is a terveim közt volt. Ha nem lenne a médiában szerepem, akkor talán ezt a babás, mamás dolgot csinálnám még intenzívebben. Nem tudom elképzelni, hogy ne dolgozzak, ne legyen önálló bázisom.

14 éves korom óta dolgozom, részem a munka. Dolgoztam biciklikölcsönzőben, árultam jegyet vonaton, szórólapoztam, minden nyáron volt munkám.

Örülök, hogy a szüleim ilyen értékeket adtak,

mert fontos, hogy egy gyereknek legyen az értékrendjében a pénz megbecsülése és a munka szeretete. Ezért nagyon hálás vagyok, és én is így akarom nevelni a kisfiamat.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Mindig fiatalon szeretettél volna anya lenni?

Igen, a gyerekkori kívánságlistámon az szerepelt, hogy 25 évesen szüljem az első gyermekem, és így is lett.

Mi a következő pont ezen a listán?

Egy kistesó. Nagyon vágyunk rá, és záros határidőn belül remélhetőleg sikerül is.

Nekem is van három testvérem, el sem tudnám képzelni az életet nélkülük.

Hiszek abban, hogy a legnagyobb dolog, amit a szülő a gyermekének adhat, az egy testvér, mi is ezt szeretnénk adni a fiunknak.