Mata János riport- és dokumentumfilmeket forgatott, stúdióműsorokat rendezett, animációs filmeket 1964-ben kezdett rendezni. Az ő keze alól került ki többek közt a Kukori és Kotkoda, illetve a Mikrobi, amelyek több generációt szórakoztattak tévéképernyőn keresztül.
A rendező az Origónak elmondta, hogy Bálint Ágnesék egy hatalmas kerttel rendelkező házban laktak Vecsésen, ott kapirgált az eredeti, hús-vér Kukori és Kotkoda. „Ági imádta a természetet. Volt egy nagy baromfiudvara, kacsákkal, tyúkokkal, de voltak ott nyulak is, egy kis állatkert. Ő mesélte, hogy abból az állati populációból kiemelkedett egy tyúk meg egy kakas, ezeket nevezték ők el Kukorinak meg Kotkodának" – mesélte egy korábbi interjúban az Origónak.
„Hogy a figura miért lett ilyen? Szűk határidők voltak, ráadásul dialógus is volt, tehát szájszinkront is kellett rajzolni, ez pedig nem volt kis feladat. Könnyen rajzolható figurák kellettek. Sikerült a gazdaságos animációs technikával hatezerre leszorítani a rajzdarabszámot, és egy hónap alatt el tudtunk készíteni egy hat-hét perces epizódot. Három ministáb így havonta három filmet tudott gyártani" – emlékezett.
Rengeteg tévétársaság vetítette. „Az hiszem, bejárta a világot. Csak abból tudom, hogy nagyon sok olyan zöld cédulám van még otthon, amit nem bírtam befizetni, hogy kiváltsam a valutát. Volt, ami 75 ezer forintról szólt, akkor autót lehetett volna venni ennyiért. Még Dél-Afrikába meg Izlandra is eladták a jogokat, vagy azon is sokat derültünk, hogyan kukorékol Kukori csehül, Moszkvában pedig én segítettem, amikor Kukoriékat ott szinkronizálták" – mesélte.
Mata János a Mikrobiról is megemlékezett. „Rádiójátéknak írta Botond-Bolics György a hatvanas évek végén, óriási sikere volt, Csákányi Laci adta a hangot. Hihetetlenül jó volt, a gyerekek lógtak rajta. Folytatásokban ment, közben a tévében Bálint Ágiék kiírtak egy pályázatot, gyerekek számára, hogy rajzolják meg, milyennek képzelik Mikrobit. Sajnos nem voltak nagyon animálhatóak ezek a figurák, de Ágit megbízták azzal, hogy Botond-Bolics hangjátéka nyomán írjon pár forgatókönyvet."
Ehhez a szerző átküldött egy szinopszist, de az is használhatatlan volt animációs szempontból. „Amit egy rádiójátékban el lehet mondani hat-hét percben, az látványban, hogy fel lehessen fogni, nem fér bele ugyanilyen hosszúságú filmecskébe. Ági átírta az egészet, gyökeresen, persze Botond-Bolics meg protestált. Aztán sikerült kiegyezni, a főcímben a szerző Botond-Bolics lett, Ági pedig dramaturg" – mondta Mata.
De miért lett hamar vége, miért nem kapott folytatást? „Állítólag egy fontos ember fiacskája nem így képzelte el rajzfilmnek, és szólt apukának. Így aztán az MTV nem rendelte meg a folytatást. Igaz, nem igaz? Nem tudom. Hiába volt nagy siker, s adták el a fél világnak" – sóhajtotta a rendező.
A teljes interjút – sok tévétörténeti érdekességgel – itt találja.