24 éve annak, hogy bemutatták a Vészhelyzetet, amelynek első évadában még maga Steven Spielberg volt a producer. Új volt, lendületes, és a készítőknek sikerült megtalálniuk az egyensúlyt a kórházi dráma, és a főszereplők magánéleti válsága között.
George Clooney profitált a legtöbbet a sorozatból,
és bár az ötödik évadban lelépett a sorozatból, a Vészhelyzet sikere nem torpant meg. 1994-től egészen 2009-ig futott, és az Egyesült Államokban nemrég hatalmas öröm fogadta, hogy a Netflix elérhetővé teszi az összes epizódot.
Még javában futott a Vészhelyzet, amikor 2005-ben Shonda Rhimes zöld utat kapott az ABC csatornától, és elindította a Grace klinikát. Rhimes receptje pofonegyszerű volt. Nem sok, kisebb orvosi esetet vonultatott fel az epizódokban, hanem egy nagyhatású drámát, mint például egy kamasz történetét, akinek a testét betonba öntötték a sulis haverjai. De ezek az abszurd, sürgősségi esetek is csak mellékszálként támogatták azt, hogy a női nézők megkapják a maguk fehérköpenyes romantikáját.
Rhimes jó érzékkel aknázta ki a 90-es évek ponyváinak (Júlia, Szívhang és társaik) utószelét, és állította az orvosok szerelmi életét a középpontba. Úgy, hogy persze mindez a valósággal köszönőviszonyban sincs. A Grace klinika pedig már a 13. évadnál tart, és annak ellenére kitartanak mellette a nézők, hogy a sorozat anyja, habozás nélkül vágja ki a produkcióból azokat, akikkel konfliktusa volt neki vagy a kollégáinak.
A legnagyobb érvágást az jelentette, amikor a férfi főszereplőt, Patrick Dempsey-t írták ki végleg, és ezzel egy kétgyermekes, egyedülálló sebésznő lett egy romantikus orvosi dráma főszereplője. Meredith Grey ennek ellenére továbbra is érdekli a nézőket, de a sorozat régen kifulladt, valahol a 8. évadban.
Egy évvel a Grace klinika előtt debütált a Doktor House, ahol szerencsére nem villogtak minden részben a rózsaszín szívecskék, cserébe a nézők furcsa orvosi eseteket kaptak, megspékelve egy gyógyszerfüggő, goromba dokival. Hugh Laurie főszereplésével a műsor, jött, látott és győzött. És kikövezte az utat azoknak a kórházsorozatoknak, amelyek a műtétek mellett nem szerelmet, hanem valami egészen mást akarnak fókuszba állítani.
Ilyen próbálkozás volt a 2014-es Doktor Rush is, amelyben Tom Ellis egy drogfüggő magándokit alakít Los Angelesben. De hasonló elven hozták létre a 2017-es The Good Doctort is, ami radikálisan eltér a legnépszerűbb kórházsorozatoktól. A középpontban egy zseni, magasan funkcionáló autista fiatalember áll, aki sebészként kezd dolgozni. Bár nehéz elhinni, hogy egy hollywoodi szórakoztatóipari terméknek komoly társadalmi küldetése lenne, a The Good Doctor már az első epizódban jelentősen segít abban, hogy a többségi társadalom megpróbálja megérteni egy olyan zseni világát, aki egyébként autista.
A fonendoszkóppal, és a tabletes kórlapokkal rohangáló orvosok betették a lábukat a sitcomokba is. Erről a 2. oldalon olvashat, lapozzon!