Pataky Attila: Örökéletű fénylények vagyunk, jövünk-megyünk

Pataky Attila minden nap hálát ad, megköszöni a teremtőnek azt, ahogy él. Nem fél a haláltól, és igyekszik minden szerzett tudását átadnia a fiainak.

Édesanyja arra tanította, hogy felejtse el a rossz dolgokat, hisz azok csak lehúzzák, ne foglalkozzon velük, menjen tovább, és minden nap hajoljon le minden boldogságmorzsáért.

"Nem azért vagyok boldog, mert énekelhetek, hanem azért énekelek nagyon gyakran, mert boldog vagyok. Elég sokat vagyok boldog. Keresem a lehetőséget, ahol boldog lehetek, és ahol másokat is boldoggá tehetek, ez a lényeg" - mondta a Potyautasban.

"Az egész szép volt és gyönyörű. Ha holnap szólna valak, hogy vége van Atika, menni kell, ott a halálkapu, ott kell átmenni, olyan nagyon nem kaparnék és fékeznék" - mondta.

Örökéletű fénylények vagyunk, jövünk-megyünk, életkapu-halálkapu, lejövünk, tanulunk, javítgatunk, minél kevesebb ártással létezni. A szeretet az egyetlen igazság, a többi hamisság és tévedés. Próbálom a fiaimat úgy tanítani, hogy értsék" - mondta.

Az Edda mellett más fontos dolgok is vannak az életében, például a két fia, akikkel válásai ellenére is nagyon jó a kapcsolata. Párjával nagyon jól megvannak, boldogok. "Nagyon nem azt keresem, ami nincs, hanem azt, ami van" - mondta, igyekszik mindenben a lehetőséget látni.