„Vannak helyzetek, amikkel az ember csak akkor szembesül, ha benne van. Nem kifejezetten a magassággal volt bajom, hanem azzal az érzéssel, amikor egy szál kötélen lógtam, és olyan bizonytalanságot, talajvesztést éreztem, amit még sosem tapasztaltam. Ez megrettentő volt” - mesélte a színész a Borsnak.
„Miután lejutottam a várfalról, akkor tört rám a valóságos összeomlás, amit magam sem gondoltam volna. A kinti mentőorvos azzal nyugtatott, hogy a halálfélelem miatt nem nagyobb a szívinfarktus esélye, mint bármikor máskor. Majd hozzátette, inkább egy-két nappal később jöhet elő, poszttraumás stressz kíséretében” - emlékezett.
Németh Kristóf azt is felidézte, hogy párjával az indulás előtt megbeszélték, nem fogják őket könnyes szemmel látni a nézők – ez hamar megdőlt.