Csala Zsuzsa, Ursula volt a titkos fegyver a részeges férjek ellen

Vágólapra másolva!

A Kérem a következőt! sorozat ragyogó párbeszédei, szellemessége, társadalmi vonatkozásai, sztorijai mellett hibátlan szinkronhangjai miatt került a magyarok kedvenc rajzfilmjei közé. Dr. Bubó, a bagoly hangját adó Szabó Gyula saját főiskolai tanáraira gondolt a stúdióban, a tenyeres-talpas medvelány hangja, Csala Zsuzsa pedig több adomát is megosztott arról, hogy a hetvenes években milyen sikere lett annak az epizódnak, ahol Ursula pofán csapott egy garázda, alkoholista vaddisznót.

Origo

Vágólapra másolva!

rajzfilm Doktor Bubó tévé Dr. Bubó Kérem a következőt!

Az a magyar sorozat, amelynek a címét talán sokan nem is tudták pontosan, és mindenki csak Dr. Bubóként emlegette, ha idézni akart ragyogó dialógusaiból. „Gyere, fiam, siess, kezdődik a Kérem a következőt!” – ez alig hangzott el, sokkal inkább azért noszogatták a gyermeket a szülők, hogy ne tébláboljon bamba képpel a hűtő előtt, inkább üljön a kanapéra, hiszen jön az Esti mese, benne pedig Dr. Bubó.

Bodrogi Gyula, Gera Zoltán, Szacsvay László és Csala Zsuzsa színművészek Forrás: Fortepan/Szalay Zoltán

Nepp József Romhányi Józseffel együtt írta a forgatókönyvet és a párbeszédeket, Ternovszky Béla rendezte, három évad készült. Nagy sikerét annak köszönhette, többek között, hogy a gyerekek mellett a felnőttek is élvezték, értették (viszont sok társadalmi problémát nem fogtak a kisdedek). Ma is szórakoztató, értékes darab, egy pillanatra nem érzi magát kínosan az ember, ha visszanézi.

Az alapfigurák (Szabó Gyula, Bodrogi Gyula, Csala Zsuzsa, Gyenge Árpád, Gera Zoltán) mellett olyan művészek szálltak be hangjukkal, mint Psota Irén, Tahi Tóth László, Körmendi János, Váradi Hédi, Balázs Péter, Haumann Péter, Alfonzó, Kern András, Kibédi Ervin és még egy sereg színész.

Szabó Gyula színművész Forrás: Fortepan/Szalay Zoltán

Az orvos figurája azért lett bagoly, mert Nepp József rendezőt az emlékeztette leginkább gyermekkora jóságos doktor bácsijára – erről egy 1976-os interjúban mesélt először. Szabó Gyula akkoriban is elmesélte, kire gondolt szinkron közben: „Amikor Bubó szerepét megkaptam, felejthetetlen főiskolai tanáraimra, érdekes egyéniségű professzoraimra gondoltam.

A kis pszichiáter orvos figurájába oktatóim karikírozható vonásait igyekeztem tömöríteni,

persze vigyáztam, a doktor alakja nehogy kioktató, netán tolakodó, hanem inkább fantázianyitogató legyen. Amúgy játszottam már Micimackót a rádióban, a Kék madár kutyáját a színházban, Frakkot a tévében, voltam már sánta nyúltól kezdve törpeautóig majdnem minden. Megannyi előtanulmány Bubóhoz!”

Szacsvay László és Szabó Gyula Forrás: Fortepan/Szalay Zoltán

Csala Zsuzsa adta a nagydarab, suta macilány hangját: „Én pedig az SZTK-ból mintáztam Ursula alakját. Itt nap mint nap látni a nővérkéket, amint sürögnek-forognak az orvosok és a betegek körül, amint megállnak az ajtóban, hogy védelmezzék a rendelőket a betolakodóktól.”

„Én, sajnos, semmiféle előtanulmánnyal nem rendelkeztem. Ursulát Nepp József mutatta be nekem egy papírlapon... mintha a saját gyereke lenne, olyan szeretettel. Ahogy nézegettem a képet, éreztem, hogy Nepp elsősorban figurában gondolt rám. A hangom azonban nem egyezett Ursuláéval, így a rendező tanácsára mélyebben, öblösebben szólaltam meg.

Ez nem volt egyszerű, méghozzá a gátlásaim miatt.

Amikor például dudorászgatnom kellett volna, hosszú ideig nem jött ki hang a torkomon! Hiszen évszámra nem szinkronizáltam, a rajzfilmstúdióban pedig ez az első munkám” – emlékezett nem sokkal a rajzfilm első vetése után.

Csala Zsuzsa, jóval később Forrás: MTI/Illyés Tibor

Szabó Gyula megkedvelte a karaktert: „Pontosan úgy tudok huhogni, mint egy bagoly, ám erre a képességemre nem volt szükség, így csak kollégáimat szórakoztathattam vele a felvétel szünetében. Bubó kedves figuráját első pillantásra megszerettem, nem kellett legyőznöm magamban semmiféle ellenérzést.

A történeteket is igen kedveltem.

Nem nehéz kitalálni: rajzfilmünkben minden állat egy-egy embertípust képvisel. Idegbajukkal Bubót keresik fel, aki nem minden esetben tudja őket meggyógyítani — hisz gyakran melléfog, de ezt mindig viccel üti el.”

Csala Zsuzsa szerint Ursula légies természetnek érezte magát, aki a szerelem szárnyán repül a kis Bubó felé. „A nagy testben szép lélek... báj és líra. Azt hiszem, nemcsak én kedveltem őt meg. Egyik nap a következő feliratot vettem észre lakásom ajtaján: Szeretlek Ursula... És az autogramgyűjtők rendre azt kérik, írjam a nevem mellé: Ursula. Megvallom, ha belépek egy trafikba, ahol a kedves medve matricaképe mosolyog rám, megdobban a szívem.”

És a híres pofon...

Szabó Gyula bevallotta, hogy a második sorozat végéig csak egyetlen részt látott a tévében. „Annak ellenére, hogy ez már a második tizenhárom részből álló sorozat (az első 1973-ban készült el – a szerk.), a Kérem a következőt! rajzfilmnek csak egyetlen epizódját láttam viszont a képernyőn, hiszen majd‘ minden este játszom. Azt hiszem, a nézők szeretik ezt a produkciót: ha végigmegyek az utcán, gratulálnak, kedvesen – vagy megtörténik, hogy gúnyosan, de – mosolyognak rám!”

Volt egy epizód, amiben egy részeges vadkant kellett megfékezni, akkor Ursula hatalmas pofonja változtatja meg a semmirekellő, alkoholista állat jellemét. Csala Zsuzsa is megosztott egy sztorit erről: „Egy alkalommal, amikor éppen egyik vidéki városunkban hakniztam, a kultúrház öltözőjében izgatott asszony fogadott: Jaj, drága művésznő, nemsokára

itt lesz a férjem, aki nagyon sokat iszik.

Legyen olyan kedves, hasson rá. Nyugodtan üssön csak oda a mancsával! Rám úgysem hallgat, mondta. Még mielőtt egy szót válaszolhattam volna, valóban megjelent a férfi, kezében egy üveg bor. Mit tehettem? Koccintottunk, hiszen Bubó doktor nélkül az én tudományom nem sokat ér...”

A hatalmas pofon utáni pillanat, amikor megváltozik a disznó személyisége

Csala Zsuzsát akkoriban titkos fegyverként igyekeztek bevetni a nagyivó férfiak megfékezésére, úgy tűnik, mert később egy másik lapban így adomázott: „Egy kedves történetet el is mondanék erről. Az egyik isten háta mögötti falucskában hakniztunk, és amikor megérkeztünk, egy asszonyküldöttség várt a tanácsháza előtt. Kedves Ursula... szólalt fel egy tűzről pattant menyecske, maga és a Búgó doktor annyi mindenféle betegséget meggyógyít, adjon hát jó tanácsot, hogyan szoktassuk le férjeinket az italozásról?” – emlékezett (a Búgó doktor külön mókás).

„Minden becsiccsentés után itassanak meg velük egy nagy adag ricinusolajat, vágtam ki egyből, és az asszonyok elégedett szemvillanásából láttam, hogy komolyan gondolták a dolgot, és be is tartják az ursulai receptet. Hanem azóta még a környékét is elkerülöm ennek a falunak!” – nevetett Csala Zsuzsa.

Itt megnézheti az említett részt:

Az egyszerű dolgok mindig hatásosak, ez pedig Szabó Gyulának egy közönség-művész találkozón derült ki, ahol többek közt feltették a kérdést: véleménye szerint minek köszönheti a tévé rajzfilmsorozatában az ő hangján megszólaló Bubó a hatalmas népszerűségét? Szabó kapásból válaszolt, nagy derültséget keltve: „Ez a Dr. Bubó voltaképpen az ideális orvos, akinek van egy igen figyelemre méltó tulajdonsága: Ha hívják valahová, azonnal... repül!”

Melyek a magyarok kedvenc hazai rajfilmjei? Itt a top 10, sok tízezer szavazat jött.

Forrás: Film, Színház, Muzsika (1976), A Hét (1978)