Csernobil - katasztrófa a kommunista diktatúra végnapjaiban

Három rész után 4,9-en áll ötös skálán a Csernobil minisorozat az HBO Gón, nem is véletlenül. Hatásos, félelmetes időutazásban vehet részt a néző, egy nem is olyan távoli múltban, ahol a kommunista diktatúra idején, hibás emberi döntések okoztak iszonyatos bajt, majd más emberek önfeláldozása akadályozta meg, hogy milliók haljanak meg.

Az új ötrészes sorozat dokumentarista hitelességgel próbálja feldolgozni a közelmúlt egyik tragikus eseményét, amely így is rengeteg emberéletet követelt, de sokkal rosszabb lehetetett volna – egy fél kontinenst tett volna lakhatatlanná.

Forrás: HBO

Az HBO és a Sky minisorozata a Csernobil.

Az emberiség történetének legsúlyosabb, ember által előidézett katasztrófáját, illetve a tudósok Európa megmentéséért folytatott drámai küzdelemét dolgozza fel, bemutatva, milyen slendriánság, hanyagság vezetett a katasztrófához, a szovjet kommunista diktatúra idején milyen emberi reakciók igyekeztek azt jelentéktelen semmiségnek beállítani, elmismásolni, és mások micsoda erőfeszítéseket tettek, hogy ne legyen még nagyobb a baj.

Forrás: HBO

Egyfelől bemutatja, hogy az akkori szovjet vezetés milyen lomhán és aljas módon reagált a katasztrófára, másfelől bőven akadtak olyanok, akik életüket sem féltve feláldozták magukat, hogy ne pusztuljon el az élet egy több százezer négyzetkilométeres területen. A dilettáns, időrabló szerencsétlenkedés, a szánalmas totojázás mellett persze a hősiesség is szerepet kap, a főbb szerepeket pedig Jared Harris, Stellan Skarsgård és a kétszeres Oscar-jelölt Emily Watson játssza.

Forrás: HBO

Mint ismert, a csernobili atomerőmű-baleset 1986. április 26-án történt az ukrajnai (akkor a Szovjetunió tagállama) Pripjaty és Csernobil városok melletti Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben. A borzalmas tragédiát a kezelőszemélyzet okozta, amely kikapcsolta a reaktor vészhűtési rendszerét, majd a reaktor diszpécseri utasításra még fél napig vészhűtés nélkül üzemelt, így a 4-es reaktorblokknál gőzrobbanás következett be. A szovjet vezetés hallgatott, a közeli várost majdnem két napig, 36 órán át nem ürítették ki, a világ pedig a sugárzást mérő svéd tudósoktól szerzett tudomást a balesetről.

Forrás: HBO

A sorozat azért is sokkoló lehet a magyaroknak, mert (a negyven évnél idősebbek) egyfelől emlékeznek Csernobilra, másfelől egy közeli helyen történt, nem pedig a földgolyó (nekünk) távoli szegletében. Az utcai képek is ismerősek lehetnek: nem is olyan régen még itt és ott is Zsigulik, Ladák, Trabantok, Volgák álltak a panelházak mellett, ugyanolyan rossz szabású zakókat húztak a férfiak a garbókra, és természetesen mindennapos volt a vastagkeretes, úgynevezett SZTK-szemüveg.

Forrás: HBO

A régi buszok, a tárcsás telefonok, a lámpaernyők, a szocreál bútorok, tárgyak ma már retrónak számítanak, de sokan emlékezhetünk ezekre, ha máshonnan nem, 30-40 éves családi fotókról. Ha nem is éppen a rendszerváltás előtti Magyarország köszön vissza a képsorok láttán, bizonyos értelemben közelebb érezhetjük magunkhoz ezt a szériát, mint egy Trónok harcá-t vagy egy Westworld-öt, hogy csak az HBO két legismertebb sorozatát említsük.

Forrás: HBO

A sorozat nem szórakoztató egy pillanatra sem, a szó könnyed értelmében véve, viszont hihetetlen feszült, és persze elgondolkodtatja a nézőt – és csendben örülhetünk, hogy nem akkor, és nem ott élünk. Olyan

megrázó képekkel operál,

hogy adott pontokon erő kell, hogy tovább kövessük: amikor foszlik le szinte a bőr a védőfelszerelés nélkül odaküldött tűzoltók vörös, izzadt arcáról, amikor a síró, kétségbeesett apa próbálja a kórházban átadni a kisfiát a látogatónak, hogy menekítse onnan. Amikor három hős munkás feláll, hogy beúszik a víztartályokhoz, pedig világosan tudják, hogy napokon belül kínok közt halnak meg. Amikor a néző már tudja, hogy gyilkos méreg van a levegőben, de a gyerekek vígan játszanak a paneltömbök tövében, a lakótelepen, mert nem meri elmondani senki nekik, hogy ezerszeres vagy annál is nagyobb a sugárzás a környéken.

A dráma egyre csak fokozódik,

egyre sötétebb és baljósabb ötletek merülnek fel attól függően, mi történik még a reaktorral. Akik az első két részt látták, talán azt gondolják, hogy a nehezén túl vannak, és mindent láttak, de a harmadik még keményebb. A közvetlen sugárzást kapott mérnökök, tűzoltók iszonyú fájdalmak közepette haldokolnak a moszkvai kórházban, kihullik a hajuk, bőrük gennyes lesz, és színtelen, épphogy élő, nyomorúságos biomasszák lesznek. A bányászok ötven fokban dolgoznak a mélyben, anyaszült meztelenül, levegő, szellőzés nélkül, fulladozva, tudván, hogy hamarosan meghalnak.

Forrás: HBO

A drámai sorozat jelenleg 9,6-on áll az IMDb-n, tízes skálán, az HBO Gón pedig 4,9-et kapott öt pontból, ami igen ritka, idén ilyesmire nem volt példa – nyilván díjazzák a nézők az igényes megvalósítást, a kiváló színészi játékot, a cseppet sem mesterkélt dialógusokat. Itt jegyezzük meg, hogy elég furcsa, ahogy minden szereplő angolul beszél orosz helyett, de nyilvánvaló, hogy a SKY Television és az HBO elsősorban az angol nyelvű piacokra gyártotta.

A Litvániában és Ukrajnában forgatott drámai sorozat mindenképp a tavasz egyik nagy meglepetése, és nagy esélyese a következő Emmy-ceremóniának minisorozat-kategóriában. Kisgyerekkel ne nézzük, de kamaszkortól felfelé erősen ajánlott darab.