"Már 2005-től zenéltem, énekeltem, de szinte sohasem hívtak fellépni, egy-két koncertet leszámítva teljesen mellőzve voltam. Egy szerencsém volt, hogy szerző és dalszövegíró is vagyok, így a jogdíjak segítettek valamennyire, kaptam egy alapellátást, de egyáltalán nem éltem jól. Nagyon sokat kellett nélkülöznöm, de nem akartam mással foglalkozni, a zenélés mellett mást dolgozni, mert azt gondoltam, hogy nem összeegyeztethető a kettő" - mesélte a Borsnak.
"Az utolsó években a családom már csak egy maroknyira hitt bennem, és a tehetségemben, én pedig teljesen lemondtam az egészről. Belefáradtam, és be akartam fejezni az egészet.
Úgy éreztem, nincs értelme tovább küszködni, és nélkülözni, hisz mit akarok én, amikor még a családomat sem tudom fenntartani?
A tehetség édeskevés ahhoz, hogy elismerjenek, hova tovább, meg is fizessenek. Sikertelen voltam. Egész egyszerűen nem álltam még készen erre a pályára, saját magamat is csak kerestem, igazság szerint mindig csak másokat utánoztam, legfőképpen a fekete rappereket, pedig aztán egy árnyalattal világosabb a bőröm náluk. Szóval nem voltam eredeti" - mondta.
"Aztán minden erőmet összeszedtem, és megírtam az Origót, ami két évvel ezelőtt, 2017-ben elsöprő sikert hozott számomra az Eurovíziós Dalfesztiválon. Még ma sem fogtam fel, hogy sikerült kitörnöm a szegénységből, és a küszködésből, ami az egész életemet végigkísérte. És talán soha nem is fogom. Talán nem is kell. Én csak tettem a dolgomat, és mindvégig a szívemre hallgattam, ami végül nem csapott be" - tette hozzá.