"Nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy ezt leírjam-e nektek! De úgy döntöttem, megteszem, hiszen ez vagyok én, ez az én törtènetem. Szóval... 14 éves koromtól jöttek a kisebb-nagyobb tragédiák az életemben, a rengeteg fájdalom és szenvedés... kezdődött azzal, hogy 14 évesen majdnem megerőszakoltak az erdőben, amikor futottam. Hála az edzőmnek és apukámnak, hogy nem voltak messze tőlem és elkapták. Nagyon nehéz volt feldolgozni! Szörnyű látvány, és az érzés, hogy ott is maradhattam volna!" - kezdte a bejegyzést.
"Amikor a 2008-as olimpia előtt megsérültem, minden reményem elveszett! Összetörtem teljesen, annyira, hogy azt gondoltam, sosem lesz erőm felállni! Mai napig apukámmal sírás nélkül nem tudunk erről a témáról beszélni, akkora fájdalom!
Rengeteget sírtam, nem mentem sehova, nem beszéltem a barátaimmal... bezárkóztam!
Két hónapba telt, hogy magamhoz térjek és azt mondjam, 'Nem törthetsz össze Vivi, menned kell tovább... Hajtani az álmaidat!' Erőt vettem, 18 évesen felköltöztem egyedül Budapestre, nem bírtam Nyíregyházán élni, mert a sport miatt minden oda kötött! Elvégeztem egy műköröm-pedikűr tanfolyamot hobbiból, hogy lefoglaljam magamat addig, ameddig nem mehetek vissza futni az izomszakadás miatt. Aztán újra kezdtem, de nem ment! Nem volt erőm... arra gondoltam, hogy a sport mellett nagyon nehéz családot alapítani... én nagyon vàgytam erre már 20 évesen! Plusz mi van, ha megsérülök újra... mi lesz?" - írta le akkori aggályait, és azt is megígérte, hogy folytatja a mesélést, élete több mélypontjába is beavatja a rajongóit.