„Egy ideje éreztem, hogy nem jó a lábam. Kihagytam a sérülés után két hetet, utána visszaálltam, de folyamatosan hozzá kellett szoknom a fájdalomhoz. Soha nem fordult meg a fejemben, hogy feladjam. Tudtam, hogy a csapatnak szüksége van rám" – mesélte. Az, hogy ő lett a csapatkapitány, magától alakult ki. Szerinte nem jó, ha mindenki a maga feje után megy, ezért kellett vezetés a Kihívóknak.
Sokat változott, véli. „Úgy jöttem be, mint egy beképzelt gyerek, akié a világ, és úgy léptem innen ki, hogy felelősséget vállaltam minden szavamért, miden döntésemért. Ha elbuktunk egy napot, magamat okoltam... szóval, felnőttem. Szerettem volna bizonyítani szüleimnek. Az öcsém profi focista. Én, amibe belekezdtem, abban jó voltam, de sose voltam elég kitartó, mindig mást akartam, mindig újat akartam" – mondta Gelencsér Timinek.
Ha nem marad ki neki sok idő a dengue-láz, meg a combsérülés miatt, akkor nyerhetett volna. Mint mesélte, Dorcinak volt hasonló sérülése, két hónap volt, mire kiheverte. A Bogi és Dorci közti konfliktus szerinte cicaharc, de jobb lett volna megbeszélni. „Nagyon nem örültem annak, hogy a másik csapat látta, hogy nálunk belső viszályok vannak – ők ebből tudtak építkezni. Nem mondják ki az emberek, de dúl a harc, szorul a hurok" – magyarázta.
Bővebben a videóban: