Tóth Gabi császármetszéssel hozta világra első kisbabáját, a kórházba pedig a férje, a szülei és testvére is elkísérték. Nagyon izgult a szülés előtt, de nem akarta, hogy a félelmét érezze a kicsi. "Kicsit még bezárkóztam a fürdőszobába, hogy utoljára kettesben legyünk ebben a formában.
Simogattam a hasam, és sírva mondtam Hanninak, hogy minden rendben lesz, nemsokára találkozunk.
Biztos nem voltam túl meggyőző, mert nagyon féltem, de nem akartam, hogy ő érezze. Persze azt is tudtam, hogy érzi, hisz itt van bennem. Érez engem, ahogy én is őt" - írta a család.hu-n vezetett blogján.
A bejegyzésben részletesen elmeséli a kórházig vezető utat, és azt is, hogy várta a folyosón a család a baba születését. 14 évvel korábbi, életmentő műtétjének emlékei miatt attól különösen tartott, hogy majd eluralkodik rajta a pánik, de minden rendben zajlott.
"A szúrást a hátamban szinte egyáltalán nem éreztem, csak ahogy a meleg szétárad a lábamban. Én pont attól tartottam a leginkább. A fájdalomtól soha nem féltem, csak attól, hogy lebénulok, nem kapok levegőt, tehetetlen vagyok. Közben valaki a szobában azt mondta: 'Gabriella, most felgyorsulnak az események, feküdjön le, azt már nem fogja érezni...' és ilyeneket... Csak foszlányok jutottak el hozzám. Azt mantráztam, hogy innen már nincs visszaút, ezt már itt és most végig kell csinálnom. Ez most megtörténik velem.
Éreztem, hogy kezd úrrá lenni rajtam a pánik, de még mindig tartottam magam.
(...) Kaptam vizes borogatást a homlokomra, alkalmaztam a jóga légzést, és egy ponton, amikor már azt éreztem, hogy elfogyott a levegő, még oxigént is kaptam. (...) Persze egy ponton a Krauszt is beengedték, de bevallom, nem sokra emlékszem abból, hogy bent volt. Végül is elég rövid ideig volt velem, hiszen az előkészületre még nem jöhetett, viszont amikor kiemelték Hannit, ő is kiment vele. Még miközben szaladt kifelé, visszanézett rám, és ekkor megpillantotta a méhlepényt, amit saját bevallása szerint nem kellett volna. Utólag azt mondta, csak azért nem ájult el, mert gyorsan azt mondta magának, hogy ez olyan, mint egy borjúmáj... igen, kedves olvasó, jól olvastad! A férjem a borjúmájra asszociált a méhlepény láttán, és ezzel előzte meg, hogy el ne ájuljon... Most erre mit mondjak? Ezt dobta a gép..." - írta, és arra is kitért, hogy emelték ki a kislányt, majd vele mi történt a műtét után.