"19, azaz tizenkilenc, erre már ritkán húznak lapot, én sem szeretnék. Csak azért írom ki betűvel is, mert teljesen belém égett. Covid19, 19 nap rémálom. Hogy Peti hogyan élte meg, azt tudjátok, láttátok napi rendszerességgel. De most itthon van, ahogy én is. Erről kevesebbet tudtok, de szívesen megosztom veletek, hogy nálam hogyan zajlott ez a 19, őszintén mondhatom, kínkeserves nap.
Amúgy is ráparázós család vagyunk, mindent komolyan veszünk, talán túlságosan is. De ez valami más.
Ezt valóban komolyan kell venni, mert ez nem az a helyzet, amikor legyintünk, és azt mondjuk, hogy velem ez úgysem történhet meg. Higgyétek el, megtörténhet, bárkivel, bármikor, és sajnos bármilyen kimenetellel.
Hogy paráztatni szeretnék bárkit? Hogy túlreagálom a helyzetet? Cseppet sem, megéltem, átéltem és jelentem, túléltem. Pedig sokszor megfordult az én fejemben is, hogy b...a meg, ebbe belehalok, annyira szenvedek" - írta az Instagramon.
"Első pár nap arról szólt, hogy szipogok, tüsszentek, fáj a fejem, de ez a csalóka novemberi időjárásnak is betudható volt, hiszen kabátban melege volt az embernek, pólóban meg fázott... Harmadik, és negyedik napon már esti belázasodás, napközbeni hőemelkedés, majd hát-, és ízületi fájdalom. Nyilván már egyre nehezebben hesegettem el a gondolatot, hogy én is megfertőződtem. Peti gondoskodott arról, hogy legyen otthon gyorsteszt, megmondom őszintén nem is akartam tesztelni, mert féltem az eredménytől. Este rávettem magam, hogy mégis megnézzük, mi az eredmény. Negatív! De a tüneteim nem enyhültek, így másnap este megismételtem. Pozitív... Majd a szemgolyóm is fájni kezdett, párosulva a fejfájással nehezen viseltem el nemcsak a körülöttem lévőket, de magamat is. Ekkor tért haza – utólag kiderült csak rövidke időre - Peti a kórházból, így melegváltással én mentem el ugyanoda (Balassagyarmat) elpanaszolni a tüneteimet.
A röntgen mellhártya-, és enyhe tüdőgyulladást mutatott, szerencsére hazamehettem, nekem nem kellett bent maradnom,
de Marciékat sem szerettem volna Petire hagyni, akinek még ugyancsak erős tünetei voltak. Hogy a baj nem jár egyedül szólás nálunk hatványozottan megjelent, a legjobb példa rá, hogy gyógyszermérgezést kaptam a felírt antibiotikumtól, melyet a gyulladásra írtak fel. Gyönyörű kreálmányokkal lettem gazdagabb a testemen, illetve felsejlettek bennem terhességem azon kevésbé szebb pillanatai, amikor az állandó hányinger miatt tetemes mennyiségű kalóriát égettem a nappali, és a mosdó közti útszakasz megtételétől. Újabb sokk a testemnek, szteroidok, és antihisztamin, hogy a gyógyszermérgezés tüneteit is kezeljük" - árulta el.
"November 26., a 19., azaz tizenkilencedik nap. Negatív. Most hogy érzem magam? Pff, így. Fejfájás, zsiborgó érzés a testemben, szédülés, fáradság, gyengeség. Kevesen tudják, hogy imádom a zombis filmeket, persze beleélve magam a főszereplő személyébe, rettegek az átalakult testek, személyiségek látványától. Érzelemmentes, kiégett alvajárók, akiket az ösztön hajt, hogy vérhez, és húshoz jussanak. 19. napra elfáradtam, kiégtem, és zombi lettem. De megerősödök, és hiszem, hogy minden a helyére kerül. Vigyázzunk egymásra!" - üzente.