Három mezítlábas férfi rabolta ki a magyar stábot

Vágólapra másolva!

600 dollárt fizettek ismeretleneknek, hogy a „dűnék mögötti szabadcsapatok" ne végezzenek a filmet forgató csapattal. Múltidéző sorozatunk előző részében Antal Imréről írtunk régen hallott, elfeledett, alig ismert, de megtörtént eseteket, most a 2009-ben elhunyt Bujtor István történeteiből mazsoláztunk.

Origo

Vágólapra másolva!

Bujtor István tévé

A három testőr Afrikában Rejtő Jenő azonos című regényéből készült, 1996-ban bemutatott színes magyar filmvígjáték, Bujtor István rendezésében. A forgatása részben Afrikában zajlott, és nem ment minden zökkenőmentesen, erről a rendező mesélt: „1995. november 7-én érkeztünk ki. A pirotechnikust a kellékfegyvereinkkel együtt rögtön lekapcsolták a repülőtéren. Ám ez már nem volt újdonság, Csákovics Gábor az összes filmemben így jár. Amikor a Hamis a babát vettük fel, az athéni repülőtéren tartóztatták le, és két napig tartott, amíg ki tudtuk szabadítani. Most is csak két nappal később tudtuk elkezdeni a munkát, ami végül is 20 napot vett igénybe. Nagyon intenzíven dolgoztunk" – emlékezett egy korábbi cikkben.

„A forgatás helyszínén mindjárt második nap megjelent három mezítlábas fickó, és közölték, hogy a Szaharának az a része, ahol dolgozunk, az ő magánterületük. Ha nem fizetünk nekik 600 dollárt, a dűnék mögötti szabadcsapataik szétvernek minket. Két választásunk volt: vagy megverjük vagy kifizetjük őket.

Nem akartam botrányba keveredni

- bár az első megoldás mellett voksolt a stáb nagy része. Szóltam a gyártásnak, hogy mutassák meg a tulajdoni lapjukat, de a kamera elé álltak, szóval botrány volt. Megkapták a pénzt, és boldogan írtak is valamit arabul, aztán eltűntek" – adomázott egykoron Bujtor.

„Este jöttek a rendőrök, és megkérdeztem tőlük, hogy is van ez. Még aznap éjszaka a legközelebbi kocsmában letartóztatták őket, ugyanis a fickók az elismervényre szépen ráírták a nevüket is. Öt dollár híján megtalálták náluk a pénzt is, azt meg saját zsebből kipótolták, úgy adták vissza. Két hónapra akarták börtönbe csukni őket, s még mi mentünk kérni, hogy enyhítsék a büntetésüket" – emlékezett a rendező.

Ugyanarról a forgatásról volt még sztori bőven. Az egyiknek Koncz Gábor volt a főszereplője, Bujtor így mesélte el: „Az egyik kunyhóhoz, amiben forgattunk, tartozott egy pici öleb. Gyönyörű, aranyos pofa volt, a stáb kedvence. Koncz elkezdte etetni, szalámit adott neki, ami annyira ízlett a kutyának, hogy a maradék után kapott, ami a kezében volt, és Gábor ujját picit megkarcolta a szemfogával. Koncz erősködött, hogy azonnal fel kell őt vinni Tuniszba, és Pasteur-intézet, veszettség elleni oltás meg minden... Szakadt róla a víz, ideges volt.

Felvittük Tuniszba, megkapta az oltást.

Az első héten úgy érkezett haza a hír, hogy megtámadta őt egy hatalmas kutya a sivatagban. Fél évvel a forgatás után azt hallottam, hogy egy veszett sivatagi rókával való harcban sebesült meg. Úgyhogy én nem tudom, jövőre talán már oroszlán lesz Koncz előadásában a gaz támadó. Apró kis röhögnivalóink voltak, de jószerivel állandóan dolgoztunk."

A Sándor Mátyás hozta meg Bud Spencer barátságát

A Verne Gyula regényéből készült kalandfilm főszerepét kalandos úton kapta meg Bujtor István. Ő az Isztambuli vonat című sorozatot említette, ebben volt egy epizódszerepe. Az olaszoknak állítólag tetszett, hívták castingra, hogy utazzon ki egy nemzetközi koprodukcióban készülő sorozat főszerepére. A köztudottan vitorlásbolond Bujtor István nem nagyon akart utazgatni ezért, mert épp akkor kezdődött a csillaghajós bajnokság a Balatonon, és azon mindenképpen indulni szeretett volna.

Az olasz filmesek azonban nem adták fel olyan könnyen, és az egyik színházi előadása után vacsorázni hívták Bujtor Istvánt. Elé tették a szerződését, de egy feltételük volt: a színésznek egy hónap alatt le kellett fogynia tíz kilót. „Nem is volt nehéz számomra ez a feladat, mert rögtön ezután elhívtak egy NDK-s filmbe játszani. Ezt Zadar környékén forgatták egy hajón, ahol a személyzeti kosztot kapták a színészek is. Ennek köszönhetően harminc nap alatt tizenegy kilót sikerült leadnom" – ezt a Veszprémi Naplónak mesélte 2002-ben.

A Sándor Mátyás a színésznek 110 napos kalandot jelentett európai helyszíneken, ismertté tette a nevét, mert külföldi lapok is cikkeztek róla. Bujtor szerint ennek a filmnek köszönhette Bud Spencer barátságát is, akit itthon sokat szinkronizált.

A Verne-regényből készült sorozat egyik forgatási napján Olaszországban egy stúdióban bemutatták egymásnak a két színészt, akik nem csak külsőre hasonlítanak egymásra. Míg Bud Spencer jogot végzett válogatott vízilabdázóként került be a színjátszás világába, addig magyar hasonmása közgazdász és kosárlabdázó volt, amikor filmezni kezdett. Így jött létre az Ötvös Csöpi-sorozat, sok pofonnal, sok humorral, nagyon kevés vérrel: a Pogány Madonna, a Csak semmi pánik, Az elvarázsolt dollár, a Hamis a baba, a Zsaruvér és csigavér.

Nem akartak meghalni a Bors című sorozatban

Bujtor azokra az időkre úgy emlékezett, hogy folyamatosan röhögtek Koncz Gáborral, és néha fittyet hánytak arra, mit akart az épp odaküldött fiatal rendező. „Az ötödik rész végét úgy írták meg, hogy minket lelőnek. A forgatókönyv szerint úgy volt, hogy a várban mi rajtaütünk Borson és csapatán. Ők felkészültek a támadásunkra, és ellentámadásba lendülnek. Mi kirohanunk egy kapun. Engem ott, az elején meglőnek és összeesem. Koncz pedig felpattan egy lóra és elvágtat. Rálőnek, leesik és vége" – emlékezett.

Ez nem tetszett a két színésznek, és ekkor váratlan dolog történt. „Ez eléggé egyedülálló pillanat volt a magyar film történetében: a szereplők nem voltak hajlandók a forgatókönyvet teljesíteni! A valóságban az történt, hogy engem meglőttek és összeestem.

Gabi lóra pattant, elvágtatott, rálőttek,

de ő csak vágtatott tovább, és befordult az Úri utca sarkán. Ekkor arra gondoltam, hogy ez a gazember tud vagy kitalált valamit. Még forgott a kamera. Nem akartam kimaradni belőle, én is feltápászkodtam, és a vállamat fogva utána rohantam, és azt kiabáltam, hogy ne hagyj itt, Oszi, várj meg!" – mesélte.

Bujtor is befordult az Úri utcába, kérdőre vonta Koncz Gábort, mégis, mi a fene volt ez, miért nem akart meghalni a forgatókönyv szerint. „Azt mondta, ő úgy hallotta, hogy nem csak ez az öt rész lesz, és írják a folytatást. Ha most meghalunk, nem leszünk benne a többi részben! Felvették még háromszor ugyanúgy.

A rendező káromkodott egyet, és azt mondta, le vagytok ti ejtve!

Vége a napnak! Így maradtunk bent a sorozatban. Úgy oldották meg, hogy Antal Imre bemondta, hogy Oszit és Dezsőt lelőttük.... de ez gyenge megoldás volt, és végül ezt a részt nem vetítették le. Tetszett a karakterünk, ezért maradhattunk meg a következő kétszer öt részben is."