"Van az az anyuka, aki látványosan utál. Mármint engem. Ezért amikor megjelenünk az ő territóriumán, teátrálisan ignorál, nehogy már 'elhiggyem magam'. Szinte szemmel ver, de ami a nagyobb baj, Hannit is, és amikor az ő gyereke közeledik hozzánk, rászól, hogy ne jöjjön ide. Egy kétszer két méteres homokozóban viszonylag nehéz távolságot tartani, ezért még mindig
sűrű szemforgatások közepette elrángatja a gyereket,
jó esetben nem rángatja, hanem valamilyen mondvacsinált indokkal arrébb tessékeli. Ami ilyenkor a legjobban megvisel, hogy lehet látni, amikor kettő vagy több gyerek van: a kisebbek még ösztönösen, kedvesen, az eredendő jó szándékkal közelednek, a nagyobbak már a szülői mintát követve úgy, ahogy Anya elvárja" - írta a család.hu-n.
"Egy nagyobb gyerek a múltkor – szeretném hinni, hogy nem kifejezetten gonoszságból, inkább csak viccesnek gondolván – megijesztette Hannit, úgy, hogy a kezével félelmetes karmokat imitálva, ijesztő hangon elkezdte mondani a lányomnak, hogy ő a farkas és meg fogja enni. Sikerült, Hanni megijedt, sírni kezdett és az anyukája (aki végignézte az egész jelenetet) nem szólt rá. Lefagytam... nyilván azonnal elkezdtem vigasztalni a lányomat, és közben próbáltam megérteni, hogy vajon miért nem szól rá egy szülő a gyerekére egy ilyen helyzetben.
Nem sikerült megértenem.
Engem nem így neveltek. Félre ne értsetek, nem voltam szent. Ha provokáltak, tudtam durva lenni, ha bántottak, megvédtem magam, volt, hogy verekedtem is, de soha nem bántottam volna szándékosan a nálam kisebbet vagy gyengébbet. Biztosan tudom, hogy Anyuék nem is engedték volna. És igen, én is rászólnék Hannira" - tette hozzá Tóth Gabi.