Gelencsér Tímea: Lehet földrengés, terrortámadás, vadállat, felkészítettek mindenre

Három évad Exatlon és két évad Dancing with the Stars után most az Ázsia Expresszben tűnik fel, barátnője, Balogh Szimi oldalán. A hőséget megszokta, a kialvatlanságtól, a bizonytalanságtól és a rosszul vezető sofőröktől tart egy kicsit. Úgy érzi, most egészen más, közvetlenebb oldalát ismerhetik meg a nézők, és bízik benne, hogy a nagy rohanásban azért marad ideje élvezni is azt, hogy gyönyörű helyeken versenyezhet. Gelencsér Timivel egy nappal a forgatás kezdete előtt beszélgettünk.

Mitől tart a legjobban?

- A higiéniával talán nem lesz probléma, mert az Exatlonban három és fél hónapig voltam hasonló körülmények között. Ez meg egy hónap lesz, ha eljutunk a végéig – amit persze nagyon remélek. Az Exatlonban két opció volt: villa vagy faház. Itt persze kissé más lesz a helyet, mert csak este derül ki, hol, milyen körülmények közt alszunk, kapunk-e enni... nekünk ez kicsit kiszolgáltatott helyzet lesz, mivel másokra leszünk utalva.

Nem lesz nálunk napokig, hetekig sem pénz, sem ennivaló.

Bizonytalanság lesz végig. A versenyt viszont alig várom, csodás helyeken leszünk, már az Exatlon előtt kinéztem magamnak ezt a műsort. Annak pedig külön örülök, hogy a legjobb barátnőm velem tarthatott.

Gelencsér Tímea TV2

Szereti az extrém sportokat?

- Helikopterből ejtőernyővel már ugrottam ki, szeretek snowboardozni, wakeboardozni, a mélytengeri búvárkodás pedig nagy kedvencem. Voltam a Vörös-tengerél, ahol roncsoknál lehet merülni, az tényleg csodálatos élmény. Egyszer nagyon mélyen egy hajócsavar alatt úsztam át... veszélyes volt, de imádtam...

Az adrenalin kell, az éltet.

A Dancingben volt egy koreográfia, meg kellett tanulni, ott azért izgultam, hogy tökéletesen adjam elő. Most az az érdekes helyzet, hogy nem tudom, mi fog történni, ezért nem tudok előre izgulni rajta.

Stoppolt már korábban?

- Dominikán, akárhányszor elmentem sétálni, fel akartak venni. Ez egy nagy, elzárt területen történt a legtöbbször, ott forgattuk a műsort. Emiatt úgy érzem, talán szerencsém lesz a stoppal: ha úgy is fel akartak venni, hogy nem kértem, akkor talán még jobbak az esélyek, ha kérjük. Persze lehet, hogy két európai lánynak annyira nem állnak meg...

Mi fog leginkább hiányozni?

- A reggeli a kedvenc étkezésem, inkább korábban kelek, hogy nyugodtan reggelizzek, de erre itt nem lesz mód a nagy rohanásban. A saját autóm is fontos otthon, az mindig biztonságérzetet ad, hogy bármikor bárhová el tudok menni vele. Most nincs kocsim, kicsit félek is a sofőröktől. Ittas vezetés itt aligha lesz, muszlim ország lévén, de ki tudja, ki, milyen stílusban vezet. A csapatot egyébként felkészítették a legrosszabbra, hogy lehet földrengés, terrortámadás, jöhet vadállat, bármi...

Mit gondol az arab konyháról?

- A túl fűszeres ételeket nem szeretem, de a humusz, a pita, a saláta jöhet, ezeket szeretem. Remélem, olyan helyekre megyünk, ahol finom lesz a vacsora... a tejfehérjére allergiás vagyok, de húst például eszem. Sima főtt rizzsel akár hetekig elvagyok, de a nagyon fűszeres, olajos ételt nem bírja a gyomrom, mivel egész életemben tisztán, natúran étkeztem, mint egy sportoló.

Másképp áll majd neki egy versenynapnak, mint aki nem sportolt?

- Egész életemet meghatározta a sport. Akrobatikáztam, röplabdáztam. Anyukám 15 évig röplabdázott, válogatott is volt. Én futok, bicikliztem, snowboardozom, ha tehetem.

Nem tudom elképzelni, hogy elsőnek essünk ki,

és ez is a sportos múltból jön. Ha Monopolyt vagy Unót játszunk, én akkor is nyerni szeretnék, nemhogy egy Ázsia Expresszben! Viszont a barátnőm, Szimi, nem annyira a győzelemért, inkább a kaland miatt jött. Én rohannék, hogy nyerjek, ő meg a kalandot keresi. A kettőt össze kell gyúrni: versenyezzünk, jussunk tovább, de élvezzük is. Haladni kell persze, de a pillanatot is meg kell élni.

Gelencsér Tímea, Balogh Szimi TV2

Hogyan ismerkedtek össze?

- 2011-ben volt a „Víz Arca" kampány a Szentkirályi ásványvíznél, minden hónapban kiválasztottak a jelentkezők közül egy fiút és egy lányt. A bubis palackra tették a fiú képét, a lány fotóját pedig a mentes víz üvegére, egy hónapon át. Jelentkeztem, beválasztottak, Szimi pedig jött a forgatásokra, mint a tulajdonos lánya. Ő volt az első arc januárban, én később, novemberben. Eleinte nem szimpatizáltunk egymással. Nekem furcsa volt, hogy amikor besétált a terembe, mindenki haptákban állt, csak mert a tulajdonos lánya...Én nem így gondolkozom, nekem mindegy, milyen pozícióban van az adott illető, számomra a személyisége a fontos.

Ha jó fej, kedves, én is az leszek...

Szimi 15 éves volt, én 17, és nem kerestük egymás társaságát. Egyszer a Balatonon volt csapatépítés, ahova többen mentünk le, fotózás, hajókázás miatt, akkor egy szobába kerültünk Szimivel. Úristen, mi lesz itt? - gondoltuk, de elkezdtünk beszélgetni, és rájöttünk, mennyi közös van bennünk. Mindemellett nagyon kedves volt velem, például adott egy pólót az esti bulihoz. Onnan indult el ez a barátság. Más pályán vagyunk, de céltudatosság, a család iránti szeretet, az emberek iránti alapvető kedvesség megvan mindkettőnkben. Tizenegy év alatt egyszer nem vesztünk össze: reméljük, nem itt lesz az első összecsapás!

Az interjú folytatódik, lapozzon!