A tragédia pillanatában Stohl András is a színpadon állt, aki azonnal tudta, mit kell tenni: mesterséges lélegeztetést és szívmasszázst adott Kaszásnak, ő tartotta életben, míg a mentők ki nem érkeztek.
Kollégája és jó barátja, Szarvas József jól emlékszik a rettenetes látványra, mivel együtt játszottak a darabban.
– Sosem felejtem el azt a napot. Az öltözőben vártam, hogy színpadra szólítsanak, de ez nem történt meg, ami egyre gyanúsabb lett. Ezért előre mentem a színpadhoz, hogy megtudjam, mi a fennakadás oka. Ott óriási volt a felfordulás, Attila pedig a földön feküdt, akkor már eszméletlen állapotban. Ezután érkeztek a mentők – idézte fel a fájdalmas emléket a Blikknek a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész.
– Semmilyen konkrét előjele nem volt a tragédiának, ezt tanúsíthatom. Még sosem mondtam ezt el, de tíz perccel azelőtt beszéltem vele, hogy összeesett. Általános beszélgetés volt, gondtalanul társalogtunk, készültünk a darabra. Örökké emlékezni fogok rá...