Rácz-Gyuricza Dóra egy hosszabb bejegyzésben foglalta össze az érzéseit az anyaságról és az elmúlt egy évéről.
Életem legboldogabb pillanatait azóta éltem meg, hogy megszületett a kislányom. Életem legmélyebb perceit is.
Vannak napok, amiknél azt kívánom, bárcsak sose érnének véget, és van, hogy délután 2-kor azt sem tudom, hogy fogom kibírni a nap végéig. Büszke vagyok arra, akivé anyaként váltam és fejlődtem. Néha viszont, amikor tükörbe nézek, nem tetszik, amit látok" - írta.
Megfigyeltem, hogy bizonyos szinten sosem voltunk még ennyire közel a férjemmel, és néha úgy érzem ennyire távol sem.
Folyamatosan azon jár az agyam, vajon elég jó anya vagyok-e, miben lehetnék még jobb? Közben sosem oldottam meg krízishelyzeteket ennyire zsigerből. Hiszek magamban, bízok magamban. Soha életemben nem voltam ennyire szeretve, mint most, közben sosem éreztem magam ennyire sebezhetőnek. Sosem nevettem ennyit! Sosem sírtam ennyit! Soha sem vágytam ennyire egy kis egyedüllétre, de amikor egyedül vagyok, mindig hiányzik valami mellőlem" - olvasható az oldalán a kislányával közös képe mellett.