Csonka András egy régi képet szedett elő, és így írt mellette: "Hazugság, hogy az idő majd begyógyít. Nincs olyan ölelés és simogatás, nincs olyan vígasztalás és bíztatás, nincs olyan drukkolás és büszkeség, nincs "Bandikámneszórakozz" zsörtölődés és szokásos esti telefonos félóra. Mit oda nem adnék, ha még egyszer érezhetném ezt az érintést..?! Köszönöm, hogy voltál nekem, köszönöm, hogy vagy nekem ANYU!!!" - írta a szívhez szóló sorokat anyák napján.