Csonka András édesapja, Csonka Endre ötvenéves volt, amikor fia megszületett, majd nem sokkal később agysorvadást állapítottak meg nála, így szellemileg fokozatosan leépült, ami nagyon megviselte a színészt.
Az apámból azt akarom megőrizni, amit nem kaptam meg.
Találtam egy olyan fényképet, ahol ülünk kint az erkélyen, az ölében ülök és hátulról átfogom a nyakát" - kezdte a színész, aki a mai napig féltve őrzi az apjával készült közös képet az otthonában.
"Amikor a betegsége is volt 10 évig... az ember, amikor egy ilyen mentálisan sérült emberrel él együtt, aki ráadásul fizikailag nem annyira gáz, akkor csomószor türelmetlen és esetleg kiabálásig fajulnak a dolgok. Sosem felejtem el, van egy ilyen kép, amikor kocsiban voltam, mentem az Attila úton és megálltam a piros lámpánál, balra fordultam és láttam, hogy ott a Horváth Kertbe apám viszi a kispárnáját, egy bottal megy ki és ott ül egyedül.
Arra gondoltam, milyen borzalmas ez, hogy így kell egy életnek véget érni
- mondta könnyeivel küszködve Csonka András, akit hamar elválasztott a betegség édesapjától.
Ő sem tehet róla, ő egy ilyen alkatú ember volt, aki nem tudta az érzelmeit kimutatni.
De neki is köszönhetem, hogy megszülettem, ezt sosem szabad elfelejteni" - idézi a Bors Csonka András szavait, akinek ez nehéz időszak volt, de már nem haragszik az édesapjára.