- Szentesen éltük kispolgári családként, édesanyám könyvelő, édesapám pedig boltos volt. Fiatalok voltak még, amikor kirepültünk, szinte egy év alatt magukra maradtak. Ők nagyon büszkék voltak ránk, ritkaságnak számított akkor is, hogy valakinek a semmiből mindkét gyermeke bejut a Színművészeti Főiskolára.
Utána igyekeztek minket mindenben támogatni. Sándor szinte rögtön a diploma után családot alapított, így a szüleink először őt támogatták. A bátyám ezért rendkívül hálás volt, így amikor elmentek a szüleim,
minden örökségről lemondott a javamra.
Így tudtam én is házat venni Békéscsabán, ami azóta is az otthonunk - mesélte Gáspár Tibor a Blikknek.