Bodrogi Gyula karácsonyhoz közeledve a Duna délutáni magazinjában felidézte, hogyan változott meg az ünnepek szerepe az életében az évtizedek alatt. A karácsonyt régebben az ajándékozás miatt várta nagy lelkesedéssel: gyerekként kapni, felnőttként már inkább adni szeret. Mára legfőképp a családi együttlét miatt jelent neki sokat az ünnep.
„Nekünk a karácsony mindig valóban boldog volt. Kerek és egész.
Mint minden évben, most is szerteágazó a programmenetrend, a családdal és a barátokkal gyűlünk össze. Hagyományos ételek lesznek, halászlé, töltött káposzta, liba- és kacsamáj, illetve bejgli is készül
– osztotta meg az Almárium nézőivel a karácsonyi menüt Bodrogi Gyula.
A színművész hozzátette, nem vágyik különösebb ajándékra. Idén novemberben már kapott egy szép meglepetést: a gróf Széchenyi Zsigmondról elnevezett vadászati emlékéremmel tüntették ki, értékelve a jótékonysági vadászat népszerűsítéséért és sikeréért végzett erőfeszítéseit.
Nagy büszkeség nekem ez az elismerés. A vadászat iránti szenvedélyemet Ádám fiam viszi tovább. Az unokám, Bodrogi Enikő pedig a művészeti vonalat képviseli, énekel.
Veszprémben közösen lépek fel vele és a nagymamájával, Voith Ágival. A kicsit szomorkás a hangulatom máma című dalt adjuk elő" – újságolta a színművész. Úgy fogalmazott, jó érzéssel tölti el, hogy leszármazottjai hasonlítanak rá egy-egy külső vagy belső tulajdonságukban, és reméli, hogy még sokáig gyönyörködhet ebben.
"Nem foglalkozom a korommal, mert túl gyáva vagyok belegondolni, mennyi idős vagyok. Olyan sok, hogy már el sem szoktam mondani mennyi. Csak annyit mondok, ha megkérdezik, hány éves vagyok, hogy 1934-ben születtem. Számolják ki! Jövőre kerek évforduló lesz, ezért nehéz lesz megfeledkezni róla" – fűzte hozzá Bodrogi Gyula.