Tringer László

Talán kevéssé ismert, de a statisztikai adatok tükrében nyilvánvaló, hogy a depresszió sokkal több embert érint, mint gondolnánk, és igen súlyos társadalmi és egészségügyi problémát jelent. A depresszió, régebbi nevén melankólia, ezen túlmenően kulturális jelenség is: az irodalom és a művészetek gyakran nyúlnak a melankólia és a bűntudat témájához. Az előadás a depressziót több oldalról világítja meg, az idegrendszeri zavarok, betegségtünetek mellett bemutatja a depressziós beteg sajátos világlátását, létélményét is.

I. A depresszió gyakorisága: valóban depressziós országban élünk?
A magyar költészetben visszatérő motívum a bűntudat, ami egyben a depresszió egyik jellegzetes tünete. A statisztikák szerint minden hetedik felnőtt élete során legalább egyszer találkozik a depresszióval. A modern társadalmakban az egészségügyi kiadások jelentős hányadát fordítják a depresszió kezelésére.

II. A depresszió háromirányú megközelítése: a depresszió nemcsak betegség?
A depresszió fogalma többrétegű: betegséget, lelki alkatot és egy sajátos világlátást is jelent. A depresszió kultúrtörténete évezredekre megy vissza. Mai felfogásunk szerint a betegségért az agyi anyagcserezavar és bizonyos pszichológiai jegyek együttesen felelnek.

III. A depresszió mint betegség: milyenek a depressziós betegek testi, magatartásbeli és lelki tünetei?
A depresszió tüneteit gyakran félreismerik. A betegség tüneteit három csoportba soroljuk (testi, magatartási és szubjektív tünetek). A depresszió visszatérésre hajlamos, tartós kezelést, illetve gondozást igényel. Ez részben biológiai, részben pszichológiai módszerekkel történik.

IV. A depresszió mint a személyiség sérülékenysége: a fogékonyság önmagában már a betegség?
Egyesek egész életükön keresztül hordozzák magukban a depresszióra hajlamosító lelki mechanizmusokat. Másoknál a depresszió súlyos élethelyzetek vagy események hatása alatt következik be. A depresszióra való hajlam döntően a gyermekkori fejlődés zavarára vezethető vissza.

V. Milyen a depressziós életérzés?
A depresszió vagy régi nevén melankólia része kultúránknak, a művészeteknek, a filozófiának. Filozófiai forrásokra támaszkodva azt mondhatjuk, hogy a depresszió az életminőség ellentettje, negatív életminőség. A depressziós szenvedésének forrása a negatív önmeghatározás. A betegek szövegeiben a "kell" típusú kijelentések uralkodnak, s a döntések helyett a sémák szerinti passzív elszenvedés jellemző rájuk.

VI. Megelőzhető-e, kivédhető-e a depresszió?
A személy gyökereinek erősítése védelmet jelenthet a depresszió ellen. Másfelől a mielőbbi felismerés és kezelésbe vétel a depresszió terápiájának kulcskérdése. A visszaesések megelőzése folyamatos gondozást kíván.

VII. Befejezés: válasz a kiinduló kérdésekre
A depresszió látszólagos gyakoribbá válása sokféle tényező összjátékának a következménye. Az európai szellemtörténet vizsgálata azt mutatja, hogy a melankólia nem a magyar nemzeti karakter sajátos jellemzője, irodalmi megfogalmazódása átfogó szellemi-kulturális folyamatokba kapcsolódik.

elkezdem olvasni