Alfától omikronig, de ki tudja, még hányféle variáns lesz a görög ábécéből? Közben a koronavírus szezonális influenzává szelídült, viszont velünk is marad. Akkor örüljünk? És az a temérdek tragédia, társadalmi és pszichés következmény, ami mindannyiunk életét máig befolyásolja? És azok a betegségek, melyek a globalizált világban bármikor elindulhatnak egy eldugott dzsungelből, hogy letarolják a nagyvárosokat? Összeesküvés elméletek és légből kapott teóriák helyett Gundel Takács Gábor műsorvezetésével és hozzáértő szakértők segítségével járjuk körbe a világméretű betegségek okait és következményeit május 17-én a Pandémia – Velünk élő járvány eseményén.
Kemenesi Gábor víruskutató segítségével virtuális sétán fedezzük fel azt a pécsi labort, ahol évek óta zajlik az egészségünkért folyó küzdelem a vírusok ellen. Megismerhetjük, hol tart ma a hazai virológiai kutatás, és arra is választ kapunk, ki tud-e szabadulni bármilyen kórokozó a szigorú előírásokat betartó laboratóriumokból: vajon hogyan kezdődhetett a járvány? Hiteles források alapján tekintjük át újra a koronavírus világméretű elterjedését, kielemezzük a mutációk lehetőségeit és a további variánsok várható felbukkanását.
De felidézzük az emberiség történetében újra és újra felbukkanó járványokat is, pestistől a spanyolnáthán át napjaink fenyegetéséig. De miért a karantén ma is a leghatékonyabb védekezés, csakúgy, mint a középkorban? Vajon a hajdani kirurgusok madárcsőrszerű maszkjában parázsló gyógyfüveknek volt vírusirtó hatásuk? És mindig felülkerekedhetünk a katasztrófákon az immunrendszerünk tanulási képességével és hatékony egészségügyi technológiákkal?
Vendégünk lesz Dr. Bajer-Molnár Orsolya evolúcióbiológus is, aki feltárja, miért nő évről-évre a korábban nem ismert vagy már legyőzöttnek vélt betegségeknek a száma. Hogyan változnak a kórokozók, és hogyan keresnek maguknak köztes gazdatesteket? Miért gyorsul a folyamat a klímaváltozás, az erdőirtás és az urbanizáció hatására? Nyomon lehet követni a vírusok változását? Megtudjuk azt is, milyen kihívásokkal küzdenek a kutatócsoportok és miben segíthet a DAMA protokoll.
Ma már azt is látjuk, hogy a járvány az egészségünk mellett megmérgezte a társadalom működését és emberi kapcsolatainkat. Dr. Gyarmathy Éva lélektani szakíró és pszichológus számol be a következményekről a felnőttek társas kapcsolataiban és a gyermekek bezárkózásában, de bemutatja azokat a technikákat is, amelyekkel sikeresen építhető újra a közösségek összetartó ereje.
Ha pedig a pandémiák velünk élnek, mikor fognak ismét elnéptelenedni az utcák? A hálózatkutatás tudománya matematikai modellekkel sietett a járványkutatók segítségére a koronavírus idején is. De vajon hogyan lehet előre látni, melyik vírus okoz tömeges megbetegedést, és milyen sorrendben fertőződhetnek meg országrészek vagy egész kontinensek? Mikor érdemes enyhíteni a szabályokon és mikor kell hermetikusan elzárni akár magyarországnyi metropoliszokat a külvilágtól?
Kérdések sorát lehetne hosszasan folytatni, a válaszokat május 17-én kaphatjuk meg. A közönség vállalkozhat arra is, hogy megérintse és kipróbálja azokat az eszközöket, amelyek ma rendelkezésünkre állnak a sikeres járványkezeléshez. A tudomány eredményei mindig bizakodásra adhatnak okot, erről beszélgetünk a járványok kapcsán, és ezt mutatjuk be júniusban is, amikor az e-mobilitás környezetkímélő megoldásai gurulnak be majd a Várkert Bazár szabadtéri Öntőház udvarára.