Az áttétek kialakulását imitáló kísérletek során kiderült, hogy a fejlődő daganat még korábban kezdi kiépíteni vérellátását, mint azt eddig gondolták. A Duke Egyetem (Észak-Karolina, USA) kutatói olyan kísérleti eljárást használtak, amelynek segítségével élő laboratóriumi egerekben és patkányokban követhették nyomon a daganat fejlődését. A tumorsejtekbe medúzából származó géneket jutattak, amelyek ennek hatására zöldesen fluoreszkáló fehérjéket termeltek. Egy speciális, beültetett optikai kamra segítségével a kutatók jól megfigyelhették a bőr alá bejuttatott rákos sejtek sorsának alakulását.
Egy daganat első feladata, hogy a rákos sejtek táplálása és légzése végett ki kell építenie saját vérellátását. Az eddigi nézetek szerint azonban már viszonylag nagy, néhány millió sejtet tartalmazó állapotot kell elérnie, mielőtt ez megtörténhet. A folyamat során új erek jelennek meg, amelyek összekötik a daganatot a vérkeringéssel (az új erek kifejlődését angiogenezisnek nevezik). Ha sikerül megakadályozni a daganatba vezető új erek kialakulását, akkor a rákos sejtek "éhen halnak". Ezért egy új gyógyszercsalád, az ún. angiogenezis-gátló szerek nagy reményt nyújthatnak a rák újfajta kezelésére.
A Duke Egyetemen végzett kísérletek során az első meglepetés az volt, hogy milyen hamar megkezdődik a daganat vérellátásának kiépítése. A kutatók azt látták, hogy a beültetett rákos sejtek életben maradt példányai osztódásuk során egy meghatározott irányban fűződnek fel, s a legközelebbi vérerek felé igyekeznek. Amikor a tumor még csak 60-80 sejtből állt, már megindult az angiogenezis, s a nyolcadik nap környékén, amikor a rákos sejtek száma még csak 100-300 volt, új, teljesen működő erek jelentek meg - a daganat saját erei. Amennyiben a rákos sejtek beültetése során angiogenezis-gátló szereket is bejutattak a kísérleti állatokba, minden rákos sejt elpusztult, anélkül, hogy kiépíthette volna vérellátását. Lehetséges tehát, hogy ilyen anyagokkal még kezdeti állapotban meg lehet állítani a kóros folyamatot.
A kutatók megállapították, hogy valamiféle kölcsönönös vonzás indult meg a növekvő tumor és a közeli erek között. Ha sikerülne azonosítani a közeledésért felelős kémiai anyagot, akkor egy újabb terápiás célpont adódna a rák elleni küzdelemben. Ez azért is fontos, mert így talán megakadályozható lenne, hogy például egy sebészeti beavatkozás után a maradék rákos sejtek újabb daganat kialakításába kezdjenek. Az áttételeződés megállítása azért különösen jelentős, mert a legtöbb daganatos beteg ebbe hal bele. Jelenleg erős kemoterápiás szereket és sugárkezelést használnak a megakadályozására, de ez nem mindig eredményes. A kutatók remélik, hogy a jövőben az érképzést gátló szerek hatékonyabbá tehetik a gyógyítást.
S. T.
Ajánló:
A Duke Egyetem orvosi központja, ahol a kutatásokat végezték. Az eredeti sajtóanyag angol nyelven.
Korábban: