A felfedezés - amelynek alapján az is kiderült, hogy a TGCT1 jelzésű gént mindig az anya örökíti át - tíz éves nemzetközi kutatómunka eredménye. Kiderült, hogy a gén az ivari X-kromoszómán helyezkedik el (éppen ezért származik adott esetben az anyától). Innét már csak egy lépés pontos elhelyezkedésének megállapítása. Ennek ismeretében majd azonosítani lehet azokat a férfiakat, akik a gént hordozva hajlamosabbak a hererákra. Genetikai kockázatuk tudatában rendszeresen járhatnának rákszűrésre, így az esetlegesen fellépő betegséget még korai, jobban kezelhető állapotában, kevésbé agresszív kemoterápiával lehetne gyógyítani.
A heredaganatok egyébként igen fogékonyak a kemoterápiára, amellyel 90%-ban gyógyíthatók. Ha a további kutatások során rájönnének ennek okára, akkor ezt a tudást más daganatok kezelésében is kamatoztathatni lehetne.
A vizsgálatok során megállapították, hogy a gén gyakoribb azokban a családokban, ahol olyan férfi fordul elő, akinek egyik heréje nem szállt le a herezacskóba. A kutatók szerint még további gének játszanak szerepet a hererákra való hajlam kialakításában. A hererák a 15 és 40 év közötti férfiak egyik leggyakoribb daganatos betegsége, mivel az aktív ivarsejtképzés időszakában nagyobb a rosszindulatú sejtburjánzás kialakulásának veszélye. A heredaganatok 95%-a a spermiumok kialakulásáért felelős csírasejtek kóros elváltozásából indul ki.
S. T.
Ajánló:
Az eredeti sajtóanyag angol nyelven.
Korábban: