"Szupersejtek" a daganatok ellen<br/>

Amerikai kutatóknak első ízben sikerült az immunrendszer ritka, de igen hatékony sejttípusát a rákos sejtek elleni küzdelemre mozgósítani - az emberi szervezeten belül.

A Kaliforniai Egyetem Jonsson Rákkutató Központjának kutatói napi rendszerességgel alkalmazott injekciókkal elérték, hogy az immunrendszer ún. dendritikus sejtjeinek száma jelentősen megnövekedett a betegek szervezetében, és a sejtek a rák elleni harcra aktiválódtak.

A dendritikus sejtek az immunválasz kialakításában vesznek részt. Központi jelentőségűek az antigén-bemutatásban és az immunmemória kialakításában. A lépben, nyirokcsomókban és a nyálkahártyákban nagy számban fordulnak elő. A mai elképzelések szerint az antitestekkel és más anyagokkal (az ún. komplementrendszer elemeivel) megjelölt antigéneket kötik meg, majd azok elemeit felmutatva elsősorban a B-limfocitákat aktiválják. Magyarul ez azt jelenti, hogy a szervezet számára idegen, illetve káros anyagokat (antigéneket) - miután azok valamilyen módon jelölve lettek - képesek megkötni, majd legfontosabb részeiket más sejteknek bemutatni (antigén-bemutató képesség), s ezáltal mozgósítani őket.

Az immunrendszer számos sejtje rendelkezik antigén-bemutató képességgel, de a dendritikus sejtek minden másnál hatékonyabban végzik ezt a munkát. A rákos sejtek elleni küzdelemben azonban nem túl hatékonyak, pedig a rákos sejtek is előállítanak abnormális fehérjéket és más molekulákat, amelyek antigénként szerepelhetnek. Az egyik elmélet szerint ennek oka az, e sejtek igen ritkák: a fehérvérsejteknek mindössze ezredrészét adják. A problémát tovább súlyosbítja, hogy a daganatos betegekből nyert dendritikus sejtek nem működtek: a rák valamilyen módon "becsaphatta" őket.

Logikus elképzelés volt tehát, hogy amennyiben valamilyen módon sikerülne felszaporítani a számukat, illetve visszaállítani működőképességüket, akkor új, hatékony fegyverre tennénk szert a rák elleni küzdelemben, méghozzá a betegek saját immunrendszerének felhasználásával.

1996-ban a Jonsson Rákkutató Központban Michael Roth és kollegái elsőként számoltak be ilyen jellegű eredményekről. Egy - az immunrendszerben jóval gyakoribb - sejttípust, az ún. monocitákat "rávették" arra, hogy dendritikus sejtté fejlődjenek. A kísérleteket szervezeten kívül, laboratóriumi körülmények között végezték. A monocitákhoz két olyan anyagot adtak, amelyek az immunrendszerben hormonként szerepelnek. A két hormon egyike az ún. granulocita-makrofág kolónia stimuláló faktor (GM-CSF) és az interleukin-4 (IL-4) volt. A monociták sokkal nagyobb számban fordulnak elő a vérben, a fehérvérsejtek 5-10%-át alkotva, vagyis bőséges forrásként szolgálnak a ritka dendritikus sejtek előállításához.

E fontos felfedezésre alapozva több intézetben is megkezdődtek a klinikai kísérletek. A daganatos betegektől folyamatosan vért vettek, majd a vérből kinyert monocitákat dendritikus sejtekké növesztették. Ezután a beteg rákos sejtjeinek abnormális fehérjéivel aktiválták őket, majd visszajuttatták őket a szervezetbe.

Ezek az erőfeszítések néhány esetben sikeresek voltak, bizonyítva, hogy a kutatók jó úton járnak. A kezelések azonban igen költségesek voltak, s a folyamatos vércsere nagyon megviselte a betegeket is. Egyértelmű volt a feladat: a folyamatot a szervezeten belül kell megvalósítani.

Roth és csapata a napokban jelentette be az ilyen jellegű kísérletek első eredményeit. A klinikai tesztek első fázisában a megfelelő szintű adagokat határozták meg. A páciensek szervezetébe injekcióval jutatták be a két hormont, illetve egyik csoport csak a GM-CSF hormont kapta. Az eddigi tapasztalatok alapján a monociták dendritikus sejtekké való átalakulása a szervezeten belül is működik, de csak akkor, ha mindkét hormon jelen van. A kombinált terápia hatására a dendritikus sejtek száma 100-szorosára növekedett. A mellékhatásokat minimálisként értékelték a kutatók. Több betegben a rákos sejtek "megfelelően reagáltak" a kezelésre, míg egy esetben a daganat jelentős visszahúzódását tapasztalták.

Amennyiben a módszert sikerül tovább tökéletesíteni, új, hatékony, természetes fegyverrel bővül a rák elleni harc arzenálja, ráadásul a kezelést minden beteg otthonában, saját maga végezheti. Az első sikerek ellenére azonban erre még sokat kell várni. A kísérletek most a második klinikai fázisban folytatódnak, prosztatarákban szenvedő betegekkel.

S. T.

Ajánló:

Az eredeti sajtóanyag a Kaliforniai Egyetem honlapján.