Stardust - a küldetés<BR/>

Vágólapra másolva!
Az űrkutatásban történetében eddig egyedülálló küldetés vette kezdetét 1999. február 7-én: a Kennedy Űrközpontból sikeresen fellőtték a Stardust ("Csillagpor") nevű interplanetáris űrszondát. A küldetés fő célja a Wild-2 periodikus üstökössel való találkozás 2004-ben.
Vágólapra másolva!

A küldetés célja

A Földtől 400 millió km-re bekövetkező randevú során a szonda anyagot gyűjt az égitest magját övező kómából (por- és gázburokból), majd két évvel később visszahozza azt a Földre. A Stardust az első üstököskutató szonda a Giotto óta, amely 1986-ban a Halley-, 1992-ben pedig a 26P/Grigg-Skjellerup-üstökös mellett repült el. Egyben az első olyan kísérlet, amelynek feladata a mintavételre is kiterjed. Az üstököshöz vezető pálya során kétszer kerüli meg a Napot, s a bolygóközi térben lévő anyagból is mintát vesz. A csillagászok remélik, hogy ebben a csillagközi térből beáramlott szemcsék is lesznek, innét a küldetés neve. Először az Ulysses-űrszonda mutatta ki (1993), hogy létezik ez a beáramlás. Később a Galileo adatai is megerősítették a felfedezést.

A legnagyobb közelség idején a Stardust mindössze 100 km-re lesz az üstökös magjától, így lehetőség nyílik jó minőségű felvételek elkészítésére is. A kómából gyűjtött anyag a szondáról való leválást követően egy speciális hőálló kapszulában, ejtőernyővel ereszkedik le a Földre. Maga a szonda visszatér a "mély-űrbe", s folytatja működését.


Az üstökösök kutatásának fontossága

A planetológusok igen nagy érdeklődést tanúsítanak az üstökösök iránt, mivel véleményük szerint e látványos égitestek magjai a Naprendszer legősibb, legkevésbé átalakult darabjai közé tartoznak.

Valószínűleg annak a szoláris ősködnek a "maradék" anyagai, amelyből a bolygórendszer kialakult. Alapvetően vízjégből és porból állnak, s valószínűleg sok szerves vegyületet tartalmaznak. A Naprendszer történetének korai szakaszában ezekből nagy mennyiséget juttathattak az ősi Földre is - amikor még sokkal gyakoribbak voltak a becsapódások - így szerepet játszottak a légkör, a vízburok és talán az élet alapjainak lerakásában is. Megmaradt képviselőik egyfajta "időgépnek" tekinthetők, amelyek segítségével talán bepillanthatunk a Naprendszer ősi korszakába.

A Wild-2

A célpont, a Wild-2 üstökös fiatal látogatónak számít a belső Naprendszerben (a találkozó során mindössze ötödik Nap körüli útján tart majd). Ez igen fontos szempont volt kiválasztásakor, mivel eddig nem sok anyagot veszített és összetételének arányai sem tolódhattak el. A közelmúltig pályája a Jupiter és az Uránusz közé esett, 1974 szeptemberében azonban veszélyesen megközelítette a bolygók királyát (0,006 CSE távolságban haladt el a Jupiter mellett; 1 CSE = 150 millió km). A gázóriás gravitációjának hatására a pálya megváltozott, s napközelpontja a Mars pályáján belülre került. A találkozó időpontjában az égitest pályaelemei lehetővé teszik, hogy a szonda szokatlanul kis sebességgel haladjon el mellette.


A szonda

A Stardust a NASA Discovery-programjának 4. tagja (az MPF, a NEAR és a Lunar Prospector után).

A 350 kg tömegű szondát a Lockheed Martin Astronautics fejlesztette ki, viszonylag alacsony költségvetéssel. Energiaellátását napelemekkel, illetve nikkel-hidrogén akkumulátorokkal fedezi (nem nukleáris küldetés). A Földdel való kapcsolattartást 3 különböző antenna biztosítja. Az optikai kamera a navigációt segíti, illetve az üstökös magjának fotózására szolgál. Mintegy tízszer jobb felbontású képek várhatók, mint a Halley-üstökös magjának felvételei. A "becsapódási tömegspektrométer" nevű műszer (Cometary and Interstellar Dust Spectrometer) az összegyűjtött szemcsék összetételét elemzi, online üzemmódban. Az atomtömegeket az aerogélben megtett út időkülönbségei alapján választja szét.

A szondát a nagyobb becsapódások ellen orrpajzsok védik, s külön műszer (Dust Flux Monitor) szolgál arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse a becsapódások intenzitását és gyakoriságát, valós idejű adatokat közölve a mérésekről. Az adatokból kiderülhet, mennyire veszélyes a kómán való áthaladás.
Számos berendezés - pl. az optikai rendszer vagy az elektronika elemei - más projektek tartalék elemeiből került ki.

S. T.

Ajánló:

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!