Marsi víz - lélegzetelállító felvételek!<br/>

A NASA közzé tette azokat a szenzációs képeket, amelyek alapján a tudósok folyékony víz jelenlétét valószínűsítik a vörös bolygó felszínén. Ezek az eddigi legjobb felbontású felvételek a bolygó körül keringő Mars Global Surveyor űrszondától.

Mint korábban arról beszámoltunk, a NASA tudósai szerint folyékony halmazállapotú, sós víz szivárog fel, illetve tör elő a Mars felszínére néhány nagy mélységben fekvő területen. A június 22-én közölt képeken olyan részleteket figyelhetünk meg, amelyek bizonyítani látszanak ezt a feltételezést. A recens víz mellett szóló alapvető felszínformák az igen fiatalnak tűnő, hirtelen áradással keletkezett vízmosások, illetve a víz által szállított és leülepített anyagból álló legyező alakú hordalékkúpok. "Ilyen felszíni alakzatokat eddig soha nem láttunk a Marson" - mondta dr. Michael Malin, az MGS-projekt egyik vezető tudósa. A következőkben e képekből mutatunk be néhányat, rövid magyarázat kíséretében.

A fenti kép bal oldalán egy marsi kráterfal részlete látható, felső részén egy beszakadásos területtel. Valószínű, hogy innét tört elő a talajban talán részben folyékony állapotban lévő víz, s hirtelen zúdult le a meredek kráterfalon, egymással párhuzamos vízmosásokat alakítva ki. A vízmosásokból kikerülő anyag a lejtők alján halmozódott fel, legyezőszerű hordalékkúpokat formálva. A jobb oldali képen egy földi analógiát vehetünk szemügyre, a Mount Saint Helens tűzhányó friss hamurétegein képződött vízmosás formájában. A hordalékkúp itt még jobban megfigyelhető.

A kutatók szerint a vízmosások és hordalékkúpok geológiai értelemben véve igen fiatalok lehetnek. Emberi léptékkel mérve persze ez is tág határokat jelent: keletkezhettek néhány millió éve, de akár tegnap is.

Ezen a képen jó példáját láthatjuk a földi tapasztalatok idegen égitesten történő alkalmazásának. Kérjük kedves olvasónkat, tartson velünk egy kis oknyomozó planetológiai kutatásra! Jól látható, hogy a vízmosás hordalékkúpjának anyaga egy párhuzamos vonulatokból álló homokdűne-mezőre rakódott rá (a kép alsó felén látható csíkos mintázat). Az ún. települési törvény értelmében az alul elhelyezkedő kőzetek (üledékek) idősebbek a felettük lévőknél. Nyilvánvaló tehát, hogy ebben az esetben a hordalékkúp fiatalabb a homokbuckák területénél. A meterorit-becsapódási kráterek hiányából azonban arra következtethetünk, hogy maga a dűnemező is igen fiatal (alapvető törvény, hogy minél kráterezettebb egy felszín a Naprendszerben, annál idősebb is, hiszen hosszabb idő óta bombázhatják a kozmikus testek). Végkövetkeztetésünk: geológiai értelemben egy igen fiatal vízmosással van dolgunk, semmiképpen nem egy több milliárd éves felszínformával! Mivel a szél recens (jelenleg is zajló) hordalékszállító, homokbuckákat mozgató tevékenységére egyre több bizonyíték gyűlik össze a Mars felszínén, nem elképzelhetetlen, hogy a hordalékkúp mindössze néhány száz éves.

Meglepő, hogy a vízmosások olyan meredek kanyon- és kráterfalakon figyelhetők meg, amelyeket a legkevesebb napsütés éri az év során.

Viszonylag kevés vízmosást azonosítottak: az MGS által részletesen vizsgált több tízezernyi helyen mindössze néhány száz esetben bukkantak a nyomukra. A legtöbb a déli féltekén, a 30. és 70. szélességi körök között fordul elő. Lehetséges, hogy a vizet adó régiók speciális területekre korlátozódnak, ahonnét 100-400 méteres mélységből törhet fel a folyadék. A vízfeltörések átlagos hozama 2500 köbméter lehet, tehát viszonylag kevés. Egyelőre nem tudják, mitől kerülhet folyékony állapotba a víz, de nem pusztán a bolygó belső hőjére gyanakodnak.

Egy kráter fala új megvilágításban

Az a lehetőség, hogy a Mars felszínén napjainkban is jelen lehet a folyékony víz, az itt látható kráter jellegzetességei alapján vetődött fel először.

Ezen a képen a Viking-2 űrszonda felvétele látható. A kép felbontása 200 méter/pixel, a kráter átmérője 50 km. A fotó 1978-ban, a déli félteke őszi évszaka alatt készült. A világos foltok átmeneti jéglerakódásokkal fedett felszínek. Az alábbi képen az előző felvétel bekeretezett részletét figyelhetjük meg.

A MOC (Mars Orbiter Camera, az MGS képalkotó berendezése) felvételének felbontása 24,5 méter/pixel; a terület méretei: 25,1x31,3 km. A Nap a bal alsó sarok felől világítja meg a felszínt. A kép 1997 decemberében, a déli félteke tavaszán készült.

Korábban a kráter erősen szaggatott peremét vízbefolyással - illetve túlcsordulással - magyarázták, ami a krátert kitöltő egykori tó létére utal. Jól megfigyelhető, hogy a kráter belső falának világos színétől mennyire elüt az alakzat alját borító anyag sötét színe. Lehetséges, hogy a beömlő vízzel érkező üledék lerakódásairól van szó. A sötét anyagban látható hullámfodrok a víz és a szél munkájától is létrejöhettek. A fiatalabb, később keletkezett kráterek hiánya azt sugallja, hogy a kráter belsejét formáló folyamatok nem túl régen még aktívak voltak.

1999 márciusában tízszer részletesebb felvételek készültek ugyanerről a kráterfalról. Kiderült, hogy a V-alakú sötét alakzatok valójában számos, mindössze néhány méter széles, a V-alakzat alsó pontja felé összeszedődő csatornából és a közöttük lévő kisebb-nagyobb törmelékdarabokból tevődnek össze. 2000 januárjában merült fel először annak lehetősége, hogy a csatornákat a folyékony víz jelenlegi munkájával magyarázzák.

Következmények

A felfedezések megerősítik azt az elgondolást, amelyet már 28 éve, a Mariner-9 űrszonda küldetése óta általánosan képviselnek a kutatók: a bolygó talajában nagy mennyiségű víz van, amely az egykori felszíni vízkészlet egy részét - valószínűleg a kisebbiket - tartalmazza (további nagy mennyiségű víz van a sarki jégsapkákban). A folyékony felszíni víz napjainkban is jellemző előfordulása pedig nagy reményeket kelt az esetleges marsi élettel kapcsolatban, s meghatározhatja a jövő Mars-kutatásának irányvonalát.

Az eredmények tudományos publikációja a Science magazin június 30-ai számában jelenik meg. A NASA azért hozta korábban nyilvánosságra a képeket, hogy eloszlassa az utóbbi napokban kitört "tömeghisztériát", amelynek során számos hírforrás enyhén szólva is túlértékelte az egyébként tényleg igen jelentős felfedezést. Nyilvánvaló persze, hogy a NASA számára újabb nagy reklám a most zajló felhajtás, s a felfedezés további anyagi források megszerzésére is kitűnő alkalmat jelent.

2001-ben - az elhalasztott Mars Surveyor 2001 küldetés helyett - a NASA egy olyan keringő egységet küld a Marshoz, amely infravörös képalkotó rendszerével a vízfeltörések területén kutat vizes területeken jellemző ásványok után.

S. T.

Ajánló:

A NASA oldalai, további képekkel és angol nyelvű információkkal.