Az éjszakai égboltról készült ősi térképet fedeztek fel egy falrajzairól híres franciaországi barlangban Lascaux-ban. A térkép, amelyről úgy vélik, 16 500 évvel ezelőtt készült, három fényes csillagot ábrázol, melyet ma a Nagy Nyári Háromszög néven ismerünk. A Fiastyúk csillaghalmaz térképe szintén megtalálható a barlang falán. Azonosítottak továbbá még egy csillagformációt egy spanyolországi barlangban, melyet alkotója 14 000 évvel ezelőtt készített.
A német kutató, Dr. Michael Rappenglueck (Müncheni Egyetem) szerint a térképek azt mutatják, hogy őseink sokkal tanultabbak voltak, mint azt sokan hiszik.
A lascaux-i barlangokban lenyűgöző rajzokat találhatunk bölényekről, lovakról, antilopokról, melyek 16 500 évvel ezelőtt készültek. Az 1940-ben felfedezett rajzok hűen érzékeltetik távoli őseink művészi tehetségét, de ezenkívül látványosan jelzik tudományos ismereteiket is. Felvetődött annak a lehetősége is, hogy a barlangok talán ősi planetáriumok, amelyekben az emberiség első csillagábrázolásai láthatók. A csillagtérképet a barlang nyugati részén találták meg. A festményen egy bölény, egy különös madárember és egy furcsa madár látható egy pálcán. ( Kép)
Dr. Rappenglueck szerint a fent említett rajz az égbolt egy részét mutatja. A bölény szeme, a madárember és a madár három - napjainkban is jól ismert - csillagot ábrázol, melyek a következők: Vega, Deneb, Altair. Ez a három csillag alkotja a Nagy Nyári Háromszöget, melyet legjobban a tavasz végi és nyári estéken figyelhetünk meg. Az ég e területe 17 000 évvel ezelőtt - úgy vélik - soha nem került a horizont alá, így különösen jellemző égitestjei voltak a tavaszi égboltnak.
"Az ősi világegyetem térképe ez" - nyilatkozta Dr. Rappenglueck. "Ez volt őseink égboltja, tele állatokkal és misztikus alakjaival."
A fent említett csillagtérkép nem az egyetlen bizonyíték arra, hogy őseink élénken érdeklődtek az éjszakai égbolt iránt. A lascaux-i barlangrendszer bejáratának közelében fantasztikus bölényrajz található. A rajzon a bölény fejétől hátrafelé - a tudós szerint - a Fiastyúk (Pleiádok) csillaghalmaza figyelhető meg. A bölényen belül van még néhány pont is, amelyek talán azt jelzik, hogy más csillag is elhelyezkedik az égbolt e régiójában. Ma a Fiastyúk a Bika csillagképben van, mely télen látható. A rajz bizonyítja, hogy az emberiség megfigyelései az égbolt ezen területén már hosszú évezredekre nyúlik vissza.
Dr. Rappenglueck ezenkívül azonosított még egy csillagtérképet, melyet egy spanyolországi barlang falán fedezett fel. A rajzot mintegy 14 000 évvel ezelőtt készítették őseink. A barlang (Cueva di El Castillo) a Pico del Castillo-hegységben található. Itt egy falrészen egy görbült pontsort talált. "Senki nem szentelt nagy figyelmet neki, pedig nyilvánvalóan annak a csillagképnek rajza ez, amelyet ma Északi Koronának nevezünk."
Több tudós megvizsgálva Dr. Rappenglueck következtetéseit úgy véli, elképzelhető, hogy a kutató megtalálta az emberiség csillagok iránti érdeklődésének legkorábbi bizonyítékait.