Marsi élet: interjú a lehetőséget felvető magyar kutatóval<br/>

[origo]: Hogyan jutottak arra a nem mindennapi gondolatra, hogy életjelenségek lehetnek a Marson, és miért csak a magyar sajtóban jelentették be?

Horváth András: A Mars Global Surveyor űrszonda felvételeit nézegettük, amiből körülbelül 27 500 van az interneten. A jó felbontású, vagyis részletgazdag képeken furcsa foltjelenségre figyeltünk fel a bolygó egyes területein. Nekem az volt a meggyőződésem, hogy erre az amerikai szakemberek - akik a képekkel elsődlegesen rendelkeznek - szintén felfigyeltek, és ha eddig még nem írtak róla, akkor hamarosan be fogják jelenteni. Azt gondoltam, hogy az amerikaiak is eljutnak addig a felismerésig, hogy itt az életjelenségnek valamilyen formája is szóba jöhet. Tehát én azért gondoltam arra, hogy nyugodtan el lehet mondani azt, amit mi itt találtunk, mert az amerikaiak úgy is leköröznek. Nem láttam értelmét tudományos publikáció készítésének és elküldésének tudományos szaklapokba. Viszont sehol nem hallottam, nem olvastam erről a jelenségről, ezért azt gondoltam, írjunk, beszéljünk erről a magyar sajtóban.

[origo]: Nem tartja-e hibás lépésnek, hogy mielőtt komoly, tudományos eredményt közöltek volna, azelőtt egyesek szerint telekürtölték a sajtót azzal, hogy élet van a Marson? Nem gondolja-e, hogy félrevezette az embereket?

H. A.: Mi nem kürtöltük tele a sajtót. Mi nem mondtuk azt, hogy élet van a Marson, ez a kijelentés így nem hangzott el, és azt sem akartuk mondani, hogy életjelenséget találtunk a Marson. Ez így nem igaz. Olyan jelenségre figyeltünk fel, ami arra utalhat, hogy a folyamatban biológiai objektumok is közrejátszhatnak. Ezt a mai napig fönntartjuk, elsősorban Gánti Tibor biológus professzorral.

[origo]: Ismerte-e az amerikai szakemberek munkáját a foltosodási jelenségek kapcsán?

H. A.: Folyamatosan követtem az MGS képeinek nyilvánosságra hozatalát az interneten, és láttam ugyan a foltosodáshoz hasonló jelenséget a Mars északi pólusánál - ahol nem foltokról beszélhetünk, hanem furcsa, legyezőszerű alakzatokról -, de azt gondoltam, hogy ez nem tudományos publikáció. Megmutattam az anyagot néhány kollégának, akinek a neve a Science magazinnak szánt cikkben fel van sorolva. Mindenki nagy érdeklődéssel fogadta a hírt, és többen javasolták, hogy ezt gyorsan publikálni kell. Én azonban tudtam, hogy 2000. augusztus 21-25-e között ennek a témának lesz egy konferenciája Reykjavíkban, és azt gondoltam, hogy az amerikaiak itt fognak a foltosodási folyamattal kirukkolni.

[origo]: Bejelentették?

H. A.: Nos, a történet a következőképpen zajlott. Mindenki arról beszélt tehát, hogy gyorsan küldjük el valamilyen rangos publikálóhelyre az anyagot, például a Science-nek vagy a Nature-nek, vagy tegyük fel olyan weboldalakra, ahol űrhíreket szoktak közölni, például a Spaceviews vagy a Spacecom oldalaira. Gyorsan elkészítettük az angol nyelvű cikkjavaslatot - ez az, amit az érdeklődők az [origo]-ban olvashattak magyar nyelven. Mielőtt azonban elküldtük volna, még egyszer alaposan végignéztem a lehetséges publikációs helyeket, elsősorban az imént említett, akkor 3 hét múlva esedékes konferenciának az anyagát. S szomorúan, de nagy izgalommal láttam, hogy a Mars felszíni kutatásának vezető szakemberei, Michael Malin és Ken Edgett leközöltek egy kétoldalas részletes előzményt, ahol a foltjelenséget, illetve a foltjelenségnek az évszakos változását mutatják be, hőmérsékleti és fényesség mérési adatokkal kiegészítve.

[origo]: Ezért nem küldték el a cikket a Science-nek?

H. A.: Másodpublikációnak nincs értelme, ráadásul a Science ilyet nem is közölne. Akkor részletesebben utánanéztem Malinék anyagainak, s kiderült, hogy már egy 2000. márciusi konferencián is publikáltak két érdekes cikket a foltokról.

[origo]: A reykjavíki konferencián Malin és Edgett fölvetette a foltosodási jelenség lehetséges biológiai vonatkozásait?

H. A.: Malinék sem akkor, sem korábban nem vetették fel ezt a lehetőséget.

[origo]: Tehát akkor ebben a vonatkozásban még mindig újak vagyunk? A Science-nek szánt cikkben viszont - akár az összes többi írásukban - csak annyi olvasható, hogy nem tartják kizártnak a biológiai magyarázatot. Tulajdonképpen mire alapozzák ezt a kijelentést, van-e már tudományos információ, és ha igen, hol lehet ehhez hozzájutni?

H. A.: A kérdésen jelenleg intenzíven dolgozunk, az eredmények biztatóak, és ha a munka végére értünk, és ha ezeket a megfelelő szakmai fórumon publikáltuk, akkor természetesen az [origo] rendelkezésére fogunk állni, és következtetéseinket, illetve bizonyítékainkat is be fogjuk mutatni.

Ajánló:

Korábban:

Mint arról korábban beszámoltunk, magyar kutatók nem tartják kizártnak, hogy a Marson tapasztalt felszíni jelenségek bizonyos típusai biológiai okokra vezethetők vissza. Az állítás szakmai körökben is nagy vitát váltott ki, miközben több ismeretterjesztő cikk is napvilágot látott a témáról. Most először, az [origo]-ban láthatják azokat a képeket teljes formájukban, amelyekre a merész feltételezés alapul. Most olvashatják először azt a cikket, amelyet a kutatók eredetileg az egyik legrangosabb tudományos szaklapnak, az amerikai Science magazinnak akartak elküldeni publikálásra. Szeretnénk leszögezni, hogy ezt az anyagot - amely reményeink szerint folyamatosan bővülni fog - kizárólag vitaindító szándékkal közöljük, s tudományos szempontból nem foglalunk állást. Bízunk benne, hogy ezt megteszik helyettünk a szakemberek, akár interjúk, akár a szerkesztőségbe beküldött, vagy a témához kapcsolódó fórumban elmondott véleményükkel. Örömmel látjuk kedves Olvasóink véleményét és kérdéseit is.