Az éghajlati változásokkal és mindenekelőtt a légkör globális felmelegedése elleni harccal foglalkozó világkonferencián egyre világosabban elkülönül az eltérő érdekeket képviselő fő országcsoportok álláspontja. Az Egyesült Államok - több más fejlett ipari ország támogatásával - az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási engedélyeinek vagy kereteinek egyfajta nemzetközi kereskedelmére helyezi a hangsúlyt. Az Európai Unió szerint legalábbis egy minimális hányadig minden országnak saját erőfeszítései révén kell gondoskodnia a kibocsátás csökkentéséről. A legnépesebb országcsoport, a (nevével ellentétben) több mint 130 országot tömörítő 77-ek csoportja (G-77) viszont azokra a gazdasági problémákra helyezi a fő hangsúlyt, amelyekkel az éghajlati változások miatt a fejlődő országoknak szembe kell nézniük.
Sani Zangon Daura, a G-77 elnöke a konferencián kijelentette, hogy az Észak mindaddig semmit nem kérhet a Déltől, amíg nem mutat példát az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátásának csökkentésében, és nem nyújt segítséget a Délnek környezettiszta technológiák alkalmazásához. A gazdag országok két kivétellel nem teljesítették azt az 1992-ben tett ígéretüket, hogy 2000-re csökkenteni fogják a széndioxid és más légkörmelegítő gázok kibocsátását - mondta Daura. Ennél is súlyosabb szerinte, hogy megszegték azt - az éghajlati változásokkal kapcsolatos ENSZ-egyezményben vállalt - kötelezettségüket, amely szerint megfelelő módon finanszírozni fogják a környezettiszta technológiák harmadik világbeli kifejlesztését és alkalmazását.
Mint a 77-ek képviselői kifejtették, a fejlődők mindkét partnerüktől, az Egyesült Államok által vezetett országcsoporttól és az EU-tól is konkrétan megjelölt célokat szolgáló pénzügyi alapok létrehozását várják a globális felmelegedés által előidézett gazdasági problémák kezelésére.
(MTI)