Mir - kikötött az utolsó teherűrhajó<br/>

A Mir orosz űrállomáson szombaton reggel - magyar idő szerint fél hét után három perccel - kikötött a Progressz M1-5 teherűrhajó, amely csaknem két tonna üzemanyagot szállított az űrbázis utolsó pályamódosításaihoz, a március elejére tervezett megsemmisítéshez.

Progressz M1-5

A Mir "sírásójaként" is emlegetett teherűrhajó szerdán startolt Bajkonurból - kétszeri halasztás után -, s az általa szállított üzemanyag segítségével március 5-7-e között vezetik a Csendes-óceánba a kiszolgált, immár másfél évtizede Föld körüli pályán keringő orosz űrállomást. Ugyanakkor, ha a Mir berendezéseinél komolyabb problémák keletkeznek, akkor emberes "mentőexpedíció" indul az űrállomásra.

A csaknem 130 tonnás Mir a Föld légkörébe lépve nagyrészt megsemmisül, egyes darabjai a tervek szerint a Csendes-óceánba csapódnak. Az elavult, s egyre több meghibásodással küszködő orosz űrbázis - legutóbb a rádiókapcsolattal és az akkumulátorok feltöltésével voltak komoly gondok - megsemmisítési ütemtervét december végén hagyta jóvá az orosz kormány. Vlagyimir Putyin orosz elnök is szükségesnek tartotta a héten megjegyezni, hogy nagy figyelmet kell fordítani az űrállomás biztonságos megsemmisítésére, a környezeti károk minimálisra csökkentésére. Az űrbázis nagy tömege mellett ugyanis elég sajátságos építmény - a Mir a központi egységen kívül a Kvant, a Kvant-2, a Krisztall, a Szpektr és a Priroda modulokból áll -, s elég nehéz pontosan kiszámítani, hogy miként hullik majd az óceánba. A Mir jelenleg 90 perc alatt kerüli meg a Földet, közel 300 kilométer magas pályáján.

Az orosz űrbázison a tudományos berendezéseken kívül számos ajándékot és emléktárgyat hagytak az itt dolgozó űrhajósok, de például Alekszandr Kaleri - aki Szergej Zaljotyinnal együtt utolsóként hagyta el a Mirt tavaly nyáron, azóta üres a bázis - elhozta az orosz kozmonauták kabalababáját, Vakosát, amely csaknem hét évig lakott az űrállomáson.

Az orosz repülésirányítók Koroljovban figyelik a Progressz dokkolását január 27-én

A Mir elsüllyesztése sok szakértő szerint az önálló, polgári célú orosz űrkutatás feladását jelenti, hiszen ezek után a Nemzetközi Űrállomás ad otthont az orosz űrhajósoknak is. Oroszországban ugyan törvény írja elő, hogy a GDP egy százalékát űrkutatásra kell fordítani, Moszkva azonban az utóbbi évtizedben jó, ha ennek tizedét tudta "összekaparni". Tavaly Oroszország 114 millió dollárt költött űrkutatásra (a Mir éves fenntartási költsége 70 millió dollár), míg az Egyesült Államok "űrköltségvetése" 12,57 milliárd dollárt tett ki.

(MTI)

Ajánló:

Korábban: