Ma véget ér egy űrtörténelmi jelentőségű szerelem<br/>

A mai napon mindeddig példátlan eseményre kerül sor az űrkutatás történetében: egy ember építette szerkezet először ereszkedik le egy kisbolygó felszínére.

A NEAR (Near Earth Asteroid Rendezvous, "földközeli kisbolygó randevú") űrszonda volt az első, amely viszontagságos út végén pályára állt a Naprendszer egy kisméretű égiteste körül. A célpont az Eros kisbolygó volt, amivel a NEAR majdnem egy évvel ezelőtt, 2000. február 14-én "randevúzott". Jobb időzítést nehéz lett volna elképzelni, hiszen a szerelem istenéről elnevezett égitesttel a szerelem napján történt a találkozó.

A NEAR öt éve tartó küldetése a végéhez közeledik. A több mint 3 milliárd kilométert megtett szonda a NASA Discovery-sorozatának, az "olcsóbban, gyorsabban, jobban" Naprendszer-kutatási filozófiának első és abszolút sikeres képviselője. Az első szonda, amely pályára állt egy kisbolygó körül. A NEAR az első szonda, amely a marspálya távolságán túl is napelemeket használt

Az elmúlt egy év során a NEAR és az Eros szerelme alaposan elmélyült, bár kissé egyoldalúnak mondható a kapcsolat, amennyiben csak a szonda próbálkozott a kisbolygó megismerésével. Ez azonban maximálisan, a reméltnél sokkal jobban sikerült: az űrkutatás történetében először szereztünk részletes információkat egy aszteroidáról, amely ráadásul a potenciálisan veszélyes földsúroló kisbolygók csoportjába tartozik, s amely a Naprendszer keletkezése idejéből visszamaradt ősi anyagokat őrzi.

A küldetés alatt a NEAR Shoemaker névre keresztelt szerkezet tízszer több adatot gyűjtött az eredetileg tervezettnél, s elsőként végezte el egy kisméretű égitest teljes tudományos feltérképezését. Több mint 160 000 felvételt készített, amelyeken részletesen feltárult előttünk az Eros sok furcsaságot rejtő felszíne: a vastag regolitréteg, a regolitba ágyazódott kövek, gerincek és árkok párhuzamos vonalai, csuszamlási sebhelyek. Mintegy 11 millió lézerimpulzust küldött a felszín felé, amelyek segítségével nagy pontossággal meghatározhatták az égitest különös alakját. A NEAR feltérképezte az Eros gravitációs terét, felszínének anyageloszlását. Adatai évekre való munkát adnak a planetológusoknak.

Az Eros megközelítéséről és az első tudományos eredményekről részletesen beszámoltunk rovatunkban.

A kapcsolat fenntartásához szükséges állandó erőfeszítések azonban lassan felőrölték a szonda tartalékait (értsd: a pályamódosítások miatt gyakorlatilag kimerültek a NEAR üzemanyagkészletei). A repülésirányítók úgy döntöttek, hogy a rendkívül sikeres küldetést a kisbolygó felszínére történő irányított leereszkedéssel koronázzák meg, így használva el teljesen a szonda hajtóműveinek üzemanyagát. Ez lesz az első eset az űrkutatás történetében, hogy űrszonda ereszkedik le egy aszteroida felszínére. (A NASA szakértői egy korábbi sajtótájékoztatón hangsúlyozták, hogy valóban leereszkedésről, nem pedig leszállásról van szó, hiszen a NEAR nem leszállóegység.) A Hold, a Mars, a Vénusz és a Jupiter után az Eros az ötödik égitest, ahol ember építette szerkezet éri el a felszínt.

A mintegy 4 és fél órásra tervezett leereszkedési manőver 16.31-kor veszi kezdetét (közép-európai, vagyis hazai idő), a hajtóművek 20 másodpercig tartó működésével. A szonda letér jelenlegi, 35 km magasságú pályájáról. Ezután négy fékezési manőver következik, melyek után a NEAR 21.04-kor (szintén hazai idő), körülbelül 11 km/órás sebességgel találkozik az Eros felszínével.

A NEAR az Eros Himeros névre keresztelt, nyereg alakú képződményének peremén ereszkedik a felszínre. A leszállóhely az eddigi vizsgálatok alapján két, geológiailag eltérő tulajdonságú terület határvonalára esik. A fenti képeken felfelé lévő déli irányban erősen kráterezett felföldi vidékek vannak, míg az északra (lefelé), a nyereg belseje felé az alacsonyabb kráterszám viszonylag recens geológiai aktivitást jelez.

A végső manővernek két célja van. Az eddigi legjobb fotóknál 5-10-szer jobb felbontású (részletgazdagabb) felvételek készítése: a várakozások szerint a képeken 10 cm-es átmérőjű objektumok is kivehetők lesznek. Ez a felbontás a felszíntől 500 méterre várható - ennél kisebb magasságnál már nem tud megfelelően fókuszálni a szonda képalkotó rendszere. A másik cél, hogy technikai tapasztalatokat szerezzenek későbbi, eredetileg is leszállásra tervezett szerkezetek pályájának tervezéséhez, manővereinek irányításához.

Az eddigi legjobb felbontású képeket 2001. január 28-án készítette a NEAR az Eros kisbolygóról, amikor egy négynapos megközelítési sorozat záróakkordjaként mindössze 2,74 km-re repült el a felszín felett. Az itt látható kép 4,9 kilométeres magasságból készült, a fényképzett terület szélessége körülbelül 230 méter

A NASA szakértői szerint igen pontosan kell lezajlaniuk a pályamódosításoknak, különben a NEAR nem éli túl a felszínnel való találkozást. A nem pontosan ismert felszíni tulajdonságok miatt lehetetlen előre megjósolni, mi történik egy sima leszállás után. A legtöbb, amit várhatunk, egy jelzés a NEAR-től: még mindig működöm!

S. T.

Ajánló:

Mint azt valószínűleg a legtöbb dinoszaurusz elmondhatná a kedves Olvasónak, igencsak érdemes az olyan égitesteken rajta tartani a szemünket, mint az Eros kisbolygó. Ismerkedjen meg a hozzá hasonló égi objektumokkal! A Spaceflight Now honlapjára hazai idő szerint 19.30-kor érdemes ellátogatni: ekkor kezdődik az a közvetítés, amelynek segítségével élőben követhetik a NEAR leereszkedését.

Korábban:

Pályára állás az Eros körül - általános információk a NEAR űrszondáról. 2000. október 30. Soha ilyen közel nem került még ember alkotta szerkezet egy kisbolygó felszínéhez. A NEAR űrszonda "súrolta" az Eros kisbolygó felszínét. 2000. május 8. Az amerikai NEAR űrszonda minden eddiginél közelebb merészkedett az Eros kisbolygóhoz. Képes összeállításunkban a kutatás eddigi eredményeit foglaljuk össze.