Az első űrturista - az [origo] dossziéja<br/>

Negyven évvel Gagarin után, 2001. április 28-án ismét történelmi lépés következett be az űrhajózásban: egy hatvan éves üzletember személyében elindult az első űrturista. Az [origo] dossziéjában a repülés legfontosabb eseményeiről, technikai és űrpolitikai hátteréről szerezhetnek információkat, illetve Both Előddel, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatójával készített interjúnkat olvashatják.

A történelmi start: elindult az első űrturista
2001. április 28-án, szombaton, közép-európai idő szerint 9:37-kor sikeresen startolt Bajkonurból az a Szojuz-TM-32 orosz űrhajó, amelynek fedélzetén az első űrturista vágott neki a világűrnek. Dennis Tito az első ember, aki saját pénzével fizet azért, hogy az űrbe juthasson.

Tito startja képekben

Taxival az olasz tengerpartra - interjú Both Előddel
"Idősebb olvasóink próbáljanak arra gondolni, milyen abszurdnak, sőt hihetetlennek találták volna mondjuk húsz évvel ezelőtt az alábbi helyzetet: az űrhajó nem szovjet, hanem orosz, utasa viszont nem orosz, hanem amerikai, ráadásul milliomos - tehát felettébb gyanús elem -, aki saját dollárjait szurkolja le az oroszoknak, hogy repülhessen, amit viszont az amerikaiak nem néznek jó szemmel. A repülés célja csak egy kis kiruccanás, az úticél pedig egy olyan létesítmény, amit az oroszok és az amerikaiak közösen építenek. Ugye Önök sem hitték volna el? Pedig ma, a XXI. század elején ez a valóság!" Tito útjának hátteréről, összefüggéseiről dr. Both Elődöt, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatóját kérdeztük.

Tito

Dennis Tito (60) korábban a NASA Sugárhajtás Laboratóriumban dolgozott (Jet Propulsion Laboratory, JPL). A 60-as években a Marsot és a Vénuszt kutató Mariner-űrszondák projektjeiben vett részt, ahol főleg pályaszámítással foglalkozott. A 70-es évek elején megalapította a Wilshire Associates nevű befektetési céget, amely mára a világ minden táján jelenlévő vállalkozássá nőtte ki magát.
Tito magánvagyona 200 millió USD körül mozog, s üzleti körökben a Wall Street "rakétatudósaként" emlegetik. Az egy hetes kaland körülbelül 20 millió dollárjába kerül majd, de nem sajnálja rá a pénzt: ahogy ő mondja, több mint negyven éves álma válik valóra.
Tito olasz bevándorlók leszármazottja. 17 esztendős volt, amikor a Szovjetunióból felbocsátották az első Szputnyikot. Ez ihlette a fiatalembert arra, hogy űrhajózással foglalkozzék. Tito a Csendes-óceán partján lévő kaliforniai 2800 négyzetméteres, 5 hektáros kerttel övezett luxusvilláját és Ferrari gépkocsiját cserélte fel néhány hónapra egy csillagvárosi szolgálati lakásra, a felkészülés idejére.

A repülés előtti legfontosabb események

2000. június 19. A Mir Corporation nevű cég hivatalosan is bejelenti, hogy elindítja "Citizen Explorer" nevű programját, melynek keretében pénzért lehet a világűrbe utazni. Az első jelölt az 59 éves sikeres üzletember, az amerikai Dennis Tito, akinek utazását 2001. elejére tervezik - akkor még a Mir űrállomásra.
Részletek...

2000. november 17. A Mir megsemmisítéséről végleges döntés születik az orosz kormány ülésén, megerősítve az október végén elhangzott félhivatalos bejelentéseket. Tito nem mehet a Mirre.
Részletek...

2001. február 4. Tito január végén szerződést köt az orosz Roszaviakoszmosz céggel arról, hogy április 28-án egy Szojuz-űrhajó fedélzetén a Nemzetközi Űrállomásra látogat. Az amerikai multimilliomos megkezdi az űrrepülésre való felkészülés utolsó szakaszát az orosz Csillagvárosban. Tito bejelentése némileg kellemetlen helyzetbe hozza a NASA-t, amely egyelőre nem támogatja a civil űrrepülést a Nemzetközi Űrállomásra. Mint a NASA egyik illetékese a Space.com internetes magazinnak elmondta, abba nem szólhatnak bele, hogy az oroszok a saját űrhajójukon kit visznek fel az űrbe, de az űrállomásra való belépéshez az ő beleegyezésük is szükséges. Az ingatlanügyletekből meggazdagodott milliomos azonban leszögezi, hogy a NASA nem élhet semmiféle vétójoggal az ő repülését illetően.
Részletek...

2001. április 11. Az oroszok kész tényként jelentik be, hogy Tito április 28-án elindul a Nemzetközi Űrállomásra. A NASA azonban azzal érvel, hogy az űrállomás építésének mostani, korai szakaszában fölöttébb zavaró lenne egy civil jelenléte, aki ugyan részesült űrhajós kiképzésben, de nem teljes értékű kozmonauta. Jelentős terhet róna a legénységre a jelenléte, mivel nem vett részt az űrállomás létfontosságú rendszereinek kezelését begyakoroltató kiképzésen, képtelen lenne vészhelyzetben megfelelően reagálni és segíteni, illetve állandó felügyeletre szorulna. Összességében veszélyt jelentene a Nemzetközi Űrállomás általános biztonságára.
Részletek...

2001. április 24. Tito utazásához végre a NASA is beadja a derekát, eddigi heves tiltakozása ellenére. A NASA megnyugtatására egyébként Tito egy nyilatkozatot ír alá, mely szerint minden kárt megtérít, ami az ő hibájából keletkezik az űrállomáson. A NASA egyébként azt is bejelenteti, hogy amíg Tito fent van, addig nem folytatnak semmilyen komolyabb tudományos tevékenységet. Egyes információk szerint Tito be sem léphet majd az amerikai modulok területére. Az űrállomás orosz parancsnoka ezzel szemben kijelenti: Tito oda megy majd, ahová csak akar.
Részletek...

2001. április 25. Számítógépes gondok adódnak a Nemzetközi Űrállomáson. Az ISS mindhárom vezérlő számítógépe meghibásodást jelez. A komputerprobléma miatt a földi irányítóközpont elveszti a közvetlen összeköttetést az űrállomással - a kommunikáció az éppen ott tartózkodó Endeavour kommunikációs berendezéseivel zajlik.
Részletek...

2001. április 27. A Nemzetközi Űrállomás számítógépes gondjai miatt az Endeavour űrrepülőgép küldetését szeretné meghosszabbítani a NASA. A NASA arra kéri az oroszokat, hogy legyenek tekintettel a fenti problémákra, s a Szojuz-TM-32 űrhajó szombatra tervezett startját halasszák el legalább egy nappal. A NASA azzal indokolja a kérést, hogy amíg az Endeavour az űrállomáshoz csatlakozik, addig igen kevés manőverezési hely áll rendelkezésre a dokkolni készülő Szojuz számára, így a manőver nem biztonságos, sőt, mindenki életét veszélyeztetheti. Az oroszok nem bizonyulnak megértőnek, ugyanis mindenképpen menni akarnak, méghozzá a tervezett időpontban. A Bajkonurban április 27-én összeült állami bizottság jóváhagyta a szombati startot, s a műszaki vezetés úgy döntött, hogy elkezdik a visszaszámlálást.
Részletek...

2001. április 27. A NASA jól halad a számítógépes problémák elhárításával, ezért zöld lámpát ad a Szojuz startjának. Az Endeavour még valószínűleg azelőtt le tud válni az űrállomásról, hogy a Szojuz megérkezne. Az oroszok megfontolják egy egy napos, parkolópályán történő várakozás lehetőségét.

Ajánló:

2001. március 23-án véget ért a Mir űrállomás 15 évig tartó, 3,5 milliárd kilométeres utazása. Talán nem túlzás azt állítani, hogy az űrkutatás szempontjából ezzel a látványos eseménnyel zárult le végleg a 20. század. A 21. már a Nemzetközi Űrállomásé.

Korábban:

2001. április 27. A Nemzetközi Űrállomás számítógépes gondjai miatt az Endeavour űrrepülőgép küldetését két nappal szeretné meghosszabbítani a NASA. Emiatt a tervek szerint szombaton induló Szojuz dokkolása nem biztonságos. Az oroszok viszont mindenképpen menni akarnak, az első űrturistával a fedélzeten.