Kedvező jelek Plútó-ügyben

A tervezett Plútó-szonda költségvetési indíttatású törlése (vagy éppen megmenekülése) történetében pozitív fejlemény állt be. A NASA két tervet vizsgál bolygórendszerünk "szélének" kutatására.

Mint arról korábban beszámoltunk , a NASA Plútó-szondája, a hányatott sorsú Pluto-Kuiper Express (balra) sorsa végleg megpecsételődött, amikor a Bush kormány nyilvánosságra hozta űrkutatással kapcsolatos költségvetési tervezetét: a Naprendszer legkülső ismert bolygójának és a Neptunuszon túli kisbolygó-övezet kutatására szánt űrszonda a "nulla finanszírozású" kategóriába került.

A NASA ennek hatására idén március végén bejelentette, hogy visszavonja a szonda megmentésére tett korábbi ajánlatait (tavaly szeptemberben ugyanis maga a NASA állította le a munkát, majd a tudományos és laikus közvélemény nyomásának hatására külső ajánlatot kért egy alacsonyabb, maximum 500 millió USD költségvetésű programra).

Most mégis tanulmányoznak két javaslatot a beadott ötből, amelyek részletesebb programját három hónapon belül kell kidolgozni.

Az egyik tervezett szonda neve POSSE (Pluto Outer Solar System Explorer). A Lockheed Martin cég gyártaná, és a NASA Sugárhajtás Laboratóriumából (JPL) irányítanák. A szonda a Stardust hosszabb élettartamúvá alakított változata lenne. A Plútó-Charon rendszer melletti elrepülése után egy vagy több Kuiper-övbeli objektumot is tanulmányozhatna.

A másik, hosszú nevű programjavaslat (New Horizons: Shedding Light on Frontier Worlds, nyers fordításban "Új horizontok: határvidékek felfedezése") a gyártó Ball Aerospace és a Maryland állambeli Johns Hopkins Egyetem alkalmazott fizikai laboratóriuma (JHU APL) nevéhez fűződik. Bármelyik szonda kerülne is kiválasztásra, annak 2004-re rajtra készen kell állni, és 2020-ig el kell érnie a Plútót.

A Plútó az egyetlen bolygó, amelyet még nem látogatott meg űrszonda. Még a Hubble-űrtávcső (Hubble Space Telescope, HST) is csak a legdurvább jellegzetességeket tudta feltárni a felszínén, ahogy ezt a képen láthatjuk. A fényesség-variációk (sötét és világos területek) domborzati eltéréseknek, fagyott metán- és nitrogénborításnak, esetleg ősi szerves anyagok feldúsulásának köszönhetők

Mivel 2014 után a Plútó légkörének a felszínre történő visszafagyása megkezdődik (ahogy keringése során egyre távolabb kerül a Naptól), mostanában kellene űrszondát indítani hozzá, hogy még idejében megérkezzen. Ha erre nem kerül sor, akkor újabb 200 évet várhatunk arra, hogy érdemes legyen felkeresni a Naprendszer egyetlen olyan planétáját, amelynél még nem járt ember készítette szerkezet.

(Sky&Telescope News/Nature F.S.)