Őssejt források - Az embrionális őssejtek kinyerési módszerei

Emberi pluripotens sejteket jelenleg két forrásból lehet kinyerni. Mindkét módszert állati modelleken fejlesztették ki.

1. Az embriócsomó pluripotens őssejtjeinek közvetlen kinyerése a hólyagcsírából (Thomson). A hólyagcsíra-állapotú embriók mesterséges megtermékenyítési kísérletek feleslegben maradt termékei. Az embriókat tehát szaporodás céljára állítják elő, nem kutatásokra. A donoroktól beleegyezés szükséges a felhasználáshoz. Nagy-Britanniában már törvényileg engedélyezték az ún. terápiás klónozást, amelynek lényege, hogy a mesterséges megtermékenyítési kísérletek feleslegben maradt termékeinek pluripotens őssejtjeit tovább lehet szaporítani (sejtklónozás), s fel lehet használni kísérletekhez.

2. Pluripotens őssejtek kinyerése elvetélt magzatokból (Gearhart). A donortól itt is beleegyezés szükséges. A sejteket az ősivarszervek területéről veszik ki (a magzat azon szöveteiből, amelyekből a petefészkek, illetve a herék fejlődtek volna ki).

Valójában minden olyan módszer szolgáltathat pluripotens őssejt-forrásokat, amely hólyagcsírát, illetve embriócsomót hoz létre. Éppen ezért a nukleáris transzfert (maganyag-átvitelt) alkalmazó, "klasszikus" klónozási technológia is szóba jöhet megoldásként. Ez esetben egy petesejtet megfosztanak sejtmagjától (ezáltal genetikai anyagától), majd az üres peteburkot egyesítik egy komplett testi sejttel. Az így létrejövő sejt képes egy új egyeddé fejlődni (lásd Dolly), vagyis totipotens. (Ma még nem ismert, milyen módon állítódik vissza a testi sejt genetikai órája, azaz miért veszti el specializáltságát a genetikai anyag.) E klónozással létrehozott totipotens sejt osztódása tehát kialakítja a hólyagcsíra állapotot is, amelyből pluripotens őssejtek nyerhetők.

Az őssejtek előállításának másik megoldása lehet, hogy felnőtt szervezet elkötelezett, differenciált sejtjeiből közvetlenül nyerünk őssejteket. Egy adott szövet sejtjeinek többsége már ún. differenciált, vagyis egy adott tevékenység elvégzésére szakosodott sejt. Ezért - bár a szervezet felépítéséhez és működéséhez szükséges összes genetikai információval rendelkezik - annak csak töredékét használja fel funkciójának betöltéséhez. Ez bonyolult és számos tekintetben még ma sem tisztázott szabályozó mechanizmusokon keresztül valósul meg. Amennyiben azonban sikerül úgy módosítani a sejtet, hogy az megszabaduljon e kötöttségek alól (vagyis visszaállítják a genetikai óráját), akkor gyakorlatilag egy fejlődési szempontból még elkötelezetlen, ún. őssejt alakul ki, amely még számos különféle sejttípussá fejlődhet. Mint a későbbiekben látni fogjuk, az utóbbi két módszernek igen fontos szerepe lehet a sejtterápia során, mivel alkalmasak az immunreakciók teljes kiküszöbölésére.

Vissza az őssejt-dosszié elejére