Emberi embriók felhasználása - vakmerő lépés az "őssejt-vadászatban"

Amerikai kutatók először hoztak létre emberi embriókat azzal a céllal, hogy elpusztítsák és őssejt-forrásnak használják őket. Tevékenységük gyakorlatilag törvényellenes, de véleményük szerint erkölcsileg indokolható. A drámai lépés várhatóan új fázisba helyezi a téma körül dúló heves vitákat.

Nem mindennapi bejelentést tettek Kelet-Virginiai Orvosi Egyetem (Norfolk, USA) Jones Intézetének kutatói: először a világon végeztek mesterséges megtermékenyítést azzal a céllal, hogy az így kialakuló embriókból az igen értékes és ritka őssejteket szaporítsák (klónozzák).

Ilyen esetre még a kérdéshez eddig legliberálisabban hozzáálló Nagy-Britanniában sem volt példa - ott is csak azt engedélyezik, hogy a mesterséges megtermékenyítési eljárások feleslegben megmaradt embrióit egy bizonyos életkorig (két hét) életben tartsák és sejtjeit kutatási célokra felhasználják. Az USA-ban egyelőre még ezt sem engedélyezik, így a mostani bejelentés - az embriók közül tehát egyik sem születhetett volna meg - valóban drámai fordulat lehet a téma körül dúló vitákban.

Tizenkét nő 162 petesejtet, két férfi pedig hímivarsejteket adott a kutatásokhoz. Részletesen elmagyarázták nekik a folyamat biológiai vonatkozásait, s pszichológusokkal való elbeszélgetéseken győződtek meg arról, hogy teljes mértékben tisztában vannak a kísérlet jellegével.

A 162 petesejtből 110-et sikerült megtermékenyíteni, s ezek közül 40 indult fejlődésnek. Az embriók fejlődését az ún. hólyagcsíra állapotban megszakították, majd az embriócsomó sejtjeit klónozták (szaporították), hogy orvosi kutatásokat szolgáló őssejt-bankokat alakítsanak ki (terápiás klónozás). A kéthetes eljárás végén három egészséges sejtvonal keletkezett.

Mint arról a közelmúltban megjelent őssejt-dossziénkban részletesen beszámoltunk, a legtöbb kutató szerint nagy szükség van az embriókból származó őssejtekre, mivel ezek alkalmasabbak a sejtterápiás kutatásokra, mint felnőtt szervezetből származó társaik.

A kutatók szerint eljárásukat szigorú etikai vizsgálatok előzték meg, amelyekben még az egyház képviselői és jogászok is részt vettek. Azt állítják, hogy az eljárás teljesen legális, mivel a jelenleg érvényben lévő, 1995-ös törvény csak azt tiltja, hogy állami támogatását kapjanak az olyan jellegű kutatások, amelyek embriók elpusztításával járnak. Véleményük szerint amit tettek, az biológiai és etikai szempontból is igazolható, mivel az emberiség javát szolgálja.

A vélhetően nagy port felverő eset újabb sürgetést jelent a Bush-kormányzat számára, hogy döntsön végre az embrionális kutatásokkal kapcsolatban. A téma etikai vonatkozásai azonban egyelőre mélyen megosztják a kormány képviselőit csakúgy, mint a tudósokat és laikusokat. A legfőbb kérdések ugyanis a legegyszerűbb formájukban így hangzanak: el lehet-e pusztítani egy (védtelen) emberi élőlényt, hogy sejtjeit felhasználva a többin megpróbáljunk segíteni? Egyáltalán emberi lénynek tekinthető-e egy pár napos sejtekből álló gömb, a hólyagcsíra?

Az őssejt-biológia valóban forradalmasíthatja a jövő orvostudományát, ám az embrionális őssejtek használata körül felmerülő etikai problémák hatványozottan vetik fel azokat a kérdéseket, amelyek az állatkísérleteknek is állandó kísérői.

S. T.