Meghatározhatóvá vált az utód neme

Egy fiatal, egyre tökéletesebbé váló eljárás segítségével majdnem teljes biztonsággal lehet "megrendelni" a születendő gyermek nemét.

Az emberi spermiumokban (hímivarsejtekben) 23 darab kromoszóma található, amelyek közül a 23. kromoszóma (az ún. ivari kromoszóma) X vagy Y alakú lehet (50-50%-os megoszlásban). Amennyiben a petesejtet - amelynek 23., ivari kromoszómája mindenképpen X alakú - egy X ivari kromoszómát hordozó spermium termékenyíti meg, akkor XX nemi kromoszómákat tartalmazó megtermékenyített petesejt, vagyis nőnemű utód jön létre. A másik esetben természetesen XY változat, tehát hímnem alakul ki. A fentiek alapján látható, hogy mindkét esemény ugyanakkora valószínűséggel következhet be.

Az eddigiekben is próbálkoztak olyan módszerekkel, amelyek a spermiumokat megpróbálták ivari szempontból elkülöníteni, ezáltal mesterségesen befolyásolni a nem kialakulását. A MicroSort cég által fejlesztett technológia azonban minden eddiginél hatékonyabb, s ráadásul nem jár már megtermékenyített embriók elpusztításával. A legújabb eredményeket egy most zajló szaporodásbiológiai kongresszuson mutatták be, Európában.

Az eljárás azon a tényen alapul, hogy az X-kromoszómát tartalmazó spermiumok tömege nagyobb, mint az Y-kromoszómát tartalmazó társaiké (a különböző ivari kromoszómát hordozó sejtek teljes DNS-állományának nagysága között 2,8%-os eltérés van).

A spermiumokat tehát tömegük alapján választják ketté, minden korábbinál nagyobb pontossággal. Az X-kromoszómákat tartalmazó hímivarsejteket 90-, míg a másik típust 73%-os eséllyel tudja "szállítani" a cég. A spermiumok kiválogatása után mesterségesen történik a petesejt megtermékenyítése.

A módszert két okból ajánlják a szülők figyelmébe. Egyrészt minimálisra lehet csökkenteni azon fiúgyermekek számát, akik az X-kromoszóma hibája miatt szenvednek valamilyen súlyos betegségben (mivel bennük nincs még egy X-kromoszóma, amely a hibás gén(ek) hatásait ellensúlyozná). A legismertebb példák a vérzékenység és a színtévesztés egyes típusai, de eddig körülbelül ötszáz olyan betegséget azonosítottak, ami az X-kromoszómához kötődik, köztük igen súlyos idegrendszeri és mozgásszervi rendellenességeket is. Másrészt egyfajta hosszú távú családtervezésre adódik lehetőség, növelve a családban aránytalanul ritkán előforduló nemhez tartozók számát ("family balancing").

A sikeres megtermékenyítések aránya az eddigi tapasztalatok (klinikai vizsgálatok) alapján körülbelül megegyezik a spermium-elkülönítés nélküli módszerekével (kb. 20%). 2001 júniusáig 306 terhesség alakult ki. A cég honlapján lévő információ szerint 200 gyermek már megszületett (köztük elsőként a képen látható Jesica Collins, 1996-ban), sok további pedig hamarosan várható. Ez elég homályosan hangzik, s egy vezető brit szaporodásbiológus a BBC szerint arra figyelmeztet, hogy a technológia használata születési rendellenességhez vezethet.

Konkrét érvek nélkül erre sem lehet mit mondani, azonban biztosan jogos a félelem a tekintetben, hogy a nem megválasztásánál előtérbe kerülhetnek a társadalmi szempontok, ami a biológiai egyensúlyt veszélyeztetné. Az ilyen igényekre való példaként elég csak Kína egygyermekes családmodelljére gondolni, ami miatt már jelenleg is eltolódik a nemek aránya a fiúk javára (minden bizonnyal a sok leánycsecsemő-gyilkosság következtében).

S. T.