Lehet-e élet a Marson?

Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a Földhöz hasonlóan a Marson is megszületett az élet, sőt talán az ősi marsi mikrobák gyarmatosították saját bolygónkat is...

A napokban volt negyedszázada annak, hogy a Viking-1 amerikai űrszonda leereszkedett a Mars felszínére, hogy kiderítse: van-e élet a száraz, sivatagos bolygón. A kísérleteket - amelyeket egy másik leszállóhelyen a Viking-2 is megismételt - a NASA hivatalosan negatívnak minősítette, azaz megerősödött azok álláspontja, akik szerint a vörös bolygó napjainkban már halott égitest.

Az elmúlt 25 év azonban olyan eredményeket hozott, amelyek sokkal kedvezőbb fényben láttatják a marsi élet lehetőségét. Összeállításunkban a múltbéli és jelenlegi környezeti feltételek, a Viking-kísérletek és a híres (hírhedt?) marsi meteoritok fényében vizsgáljuk az asztrobiológia egyik legizgalmasabb kérdését: létezhet(ett)-e élet közvetlen kozmikus környezetünkben?

A kérdés izgalmas magyar vonatkozása, hogy Horváth András űrkutató-csillagász és kollégái szerint nem kizárt, hogy egyes marsi felszíni alakzatok kialakulása biológiai aktivitással magyarázható. Mint arról korábban beszámoltunk, az elképzelés világszerte egyre nagyobb visszhangot vált ki, már szakmai körökben is. Horváth Andrást július 27-én (pénteken) 13 órától kérdezhetik az [origo] társalgójában a marsi élet problémájáról, illetve a magyar elméletről.

Életfeltételek a Marson

A Mars a Földhöz leginkább hasonló égitest a Naprendszerben. A Földhöz közeli naptávolságban kering, így felszínén kedvező légköri viszonyok esetén stabilan létezhet folyékony víz. A mai Mars azonban kevéssé alkalmas az általunk ismert élet befogadására.

A marsi élet abortusza

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy négymilliárd évvel ezelőtt a Mars sokkal melegebb és nedvesebb égitest volt, mint napjainkban. Megszületett-e az élet a Marson 3,5-4 milliárd évvel ezelőtt, vagy csak a Földön történt meg ez a csoda?

A Viking-űrszondák biológia kísérletei és ezek újraértékelése

1976-77-ben a Viking űrszondák leszálló egységei olyan kísérleteket végeztek a Marson, amelyek célja az élet jelenlétének kimutatása volt. Napjainkban felmerült az igény a Viking-kísérletek újraértékelésére.

A marsi meteoritokban feltételezett életnyomok

Az ALH 84001 marsi eredetű meteoritban egyes kutatók az egykori marsi élet nyomait vélik felfedezni, mivel szerintük a vizsgált jellegzetességek együttes előfordulása legegyszerűbben egykori élőlények jelenlétével magyarázható.

A mai marsi élet kutatásának lehetőségei

Nyilvánvaló, hogy a mai marsi életet ott kell keresnünk, ahol jelenleg is előfordulhat folyékony víz. A marsi körülményeket utánzó földi kísérletek során azt tapasztalták, hogy számos földi baktérium képes megélni marsi felszíni viszonyok között, ha naponta legalább néhány percre folyékony vízhez jut.