Újabb víznyomok a Naprendszerben

Az általunk ismert élethez elengedhetetlen víz jelenlétének újabb bizonyítékairól számol be a Nature a Mars és a Jupiter egyik holdja, a Callisto esetében.

A Jupiter ún. Galilei-holdajinak méretarányos képe. Balról (ami egyben a bolygótól való távolodás sorrendje is): Io, Europa, Ganymedes és Callisto. Az első kivételével - amely a Naprendszer vulkanikusan legaktívabb égiteste - mindegyiken folyékony vízóceán, esetleg élet lehet a jeges felszín alatt

A Mars bolygó körül keringő Mars Global Surveyor űrszonda mintegy 8000 képének elemzése alapján a Brown University (USA) kutatói feltételezik, hogy mind az északi-, mind a déli félteke közepes marsrajzi szélességein vízjég által összecementált poranyag borítja a fiatal, egyenletes felszínű síkságok egyes területeit. A becsapódási kráterek alacsony száma alapján e területek talán csak 100 000 évesek, s a porborítás 1-10 méter vastag lehet. A valószínűleg vízjégszemcsék által összetartott porózus anyagot csak a marsi tornádók, a porördögök lehetnek képesek megbontani.

A rétegek mintegy 100 ezer évvel ezelőttig, egy marsi klímaváltozás bekövetkeztéig keletkezhettek, amikor valószínűleg sokkal több vízjég volt a talajban. Bár a vízjég mennyisége azóta folyamatosan csökken, mégis vízforrásul szolgálhat egyszerű szerveződésű élőlények számára. A vízjég a jövő emberes küldetései szempontjából nagyon fontos, mivel egyrészt ivóvízként, másrészt rakéta-hajtónyag (hidrogén és oxigén) előállítására szolgálhat.

A Nature július 26-ai számának egy másik cikke a Jupiter második legnagyobb holdjával, a Callistóval foglalkozik. A Galileo-űrszonda 1998-as mérési eredményeiből kiderült, hogy az óriásholdnak saját mágneses tere van. Ennek kialakulására az egyik legjobb magyarázat, hogy a jeges felszín alatt egy folyékony közeg húzódik - valószínűleg egy jeges, sós "latyak" -, amelyben elektromos áram folyhat. Az általános vélekedés alapján ez az eltemetett óceán a geológiai közelmúltban, néhány százmillió évvel ezelőtt már megszilárdult, mivel a Callisto messze van a Jupiterhez ahhoz, hogy az árapályerők miatt hőutánpótlást kaphasson. A legtöbb kutató nézete szerint a Callisto belsejének radioaktív anyagai ugyan elegendő hőt szolgáltathatnának a víz folyékonyan tartásához, a hold jegek és kőzetek keverékéből álló kérge azonban nem elég hatékony szigetelő réteg ennek benntartásához.

A Nature cikkének szerzői szerint azonban az óceán még ma is folyékony lehet. Egy új, más nagy holdakra is alkalmazott modell alapján ugyanis a Callisto az eddigi elképzeléseknél hatékonyabban tarthatja meg belső hőjét, mivel az ott uralkodó hőmérsékleti- és nyomásviszonyok miatt a kéreg jéganyaga az átlagosnál rosszabb hővezető.

A Jupiter rendszerében igen nagy valószínűséggel folyékony vízóceán rejtőzik az Europa, s esetleg a Ganymedes hold felszíne alatt is.

S. T.

A témához kapcsolódó oldalak

• Callisto's ocean: Surviving the deep freeze
  A Nature július 26-ai számának két cikke erről az oldalról érhető el (díj ellenében).
• Callisto's watery secret
  Rövid angol nyelvű összefoglaló a Nature Science Update oldalain a Callisto óceánjáról.