Tíz év óta először sikerült a Földről felvételeket készíteni a Vénusz felszínéről. Ehhez felhasználták a nyugat-virginiai Robert C. Byrd Green Bank teleszkópot (melynek ez a volt az első tudományos bevetése), valamint az arecibói (Puerto Rico) rádióteleszkópot. A csaknem egy kilométeres felbontású képek kiváló minőségűek, s mivel a két teleszkóp kissé eltérő szögben vizsgálta bolygószomszédunkat, a felvételek háromdimenziós térkép készítésére is alkalmasak.
A Vénusz felszíne nagyon nehezen figyelhető meg a Földről, hiszen vastag felhőrétegén nem hatol át a fény, csupán a rádióhullámok. Ezért a NASA tíz évvel ezelőtt a Magellan-űrszonda segítségével radarokkal térképezte fel a bolygó felszínének nagy részét. A Magellan műszerei egy sor vulkáni szerkezetet derítettek föl, a felvételek alapján azonban nem lehetett eldönteni, hogy van-e köztük aktív.
A most készült felvételeknek azért van nagy jelentőségük, mert segítségükkel megállapíthatók az időközben történt felszíni változások, akár esetleges vulkánkitörések is. Sőt az is kideríthető, hogy változott-e a vulkáni hegyek alakja a magmabenyomulások következtében. Egy elmélet szerint a Vénuszon nagyon ritkán - körülbelül 500 millió évente - van vulkáni tevékenység, de akkor az egész bolygóra kiterjed. A földihez hasonló lemeztektonikai folyamatokra a Vénusz esetében nincs bizonyíték, többek szerint azért, mert a kőzetburok elveszítette víztartalmát. Egyes vélemények szerint a földi lemeztektonika szoros kapcsolatban állhat a víz jelenlétével, s a Vénusz „kiszáradása” feltehetően túlságosan merevvé tette az ottani lemezeket.
Az Eistla Regio részlete. A térhatású képet a Magellan-űrszonda radarképei és magasságmérései alapján készítették. A színeket a Venyera-13 és a Venyera-14 űrszondák képei alapján generálták. A jobb oldalon látható Gula Mons tűzhányó relatív magassága (a talpától a tetejéig) körülbelül 3 000 méter.
Ajánlat:
A Vénusz - információk magyar nyelven, látványos képekkel kísérve