Fotó: Reuters |
Bush ugyanis hangsúlyozta, hogy a döntést nagyon átgondoltan és körültekintően hozta meg, s a korlátozott támogatást az őssejt-biológiában, illetve a sejtterápiában rejlő óriási gyógyászati lehetőségek indokolják - például az amerikaiak millióit sújtó Parkinson- és Alzheimer-kór esetében. Bush szerint olyan döntés született, amely nem lépi át az alapvető erkölcsi korlátokat. Tény, hogy a közelmúltban a kormányzat világosan elhatárolta magát az embriók kutatási célra történő klónozásától, amit a parlament alsóháza is megszavazott (lásd korábbi cikkeinket).
A döntés hirtelenségéhez hozzájárulhatott - pár napja ugyanis csak szeptemberre ígérték -, hogy Bushnak jól jöhetett az ember reproduktív (szaporodási célú) klónozása körüli cirkusz az elmúlt napokban. Ehhez képest ugyanis hatvan - már létező - sejtvonal továbbszaporítása elhanyagolható etikai kérdésnek tűnik. Különösen annak fényében, hogy ezeket a sejtvonalakat a mindössze 5-7 napos hólyagcsíra belső sejtjeinek kivételével hozták létre, s ezeket próbálják laboratóriumban tenyészteni (ún. sejtklónozás). E sejtvonalak tudományos jelentősége ugyanakkor mérhetetlenül nagyobb, mint amit az ember teljes klónozásának agyréme nyújthat.
Elemzők kiemelik, hogy az elnök döntése így is jelentős elmozdulás a választási kampány alatt hangoztatott hozzáállásához képest, amikor még ezt elképzelhetetlennek tartotta. Valószínű azonban, hogy nagyon súlyosan esett latba a "fordított agyelszívás" megakadályozása, amely a téma vezető amerikai szakembereit máris Nagy-Britanniába vonzza, illetve az ebből következő tudományos és gazdasági problémák (a sejtterápia ugyanis óriási üzletnek is bizonyulhat).
A bejelentést követő vélemények mind a támogatók, mind az ellenző részéről igen óvatosak voltak. Az életvédő szervezetek pozitívan reagáltak, a katolikus egyház azonban kifogásolta a döntést, mivel szerinte hozzájárul az emberi élet tiszteletének sárba tiprásához. A tudományos közösség némi megnyugvással vette tudomásul, hogy a kutatásoknak legalább egy része biztosítottnak látszik. Ugyanakkor azonban továbbra sincs lehetőség arra, hogy a mesterséges megtermékenyítési eljárásokból feleslegben visszamaradt mintegy 100 000 embrióhoz hozzányúljanak.
Bush azt is bejelentette, hogy a kutatások ellenőrzésére egy elnöki tanácsot hoz létre, Leon Kass, a Chicagoi Egyetem konzervatív bioetikusának vezetésével. A testületben a kutatókon kívül orvosok, jogászok, sőt teológusok is helyet kapnak.
A USA Today c. lap augusztus 7-én közzétett felmérése szerint az amerikaiak 55%-a támogatná az embrionális őssejtkutatásokat. 29%-uk ellenzi, 13%-uknak nincs véleménye, míg 3%-ban a körülményektől tennék függővé.
S. T.
Előzmények