Ígéretes bolygórendszer a szomszédban

Egy új exobolygó felfedezése olyan naprendszer képét villantja fel, ami az eddigiek közül a leginkább emlékeztet saját Naprendszerünkre.

A Nagy Medve csillagkép területén lévő 47 Ursae Majoris nevű csillag körül újabb bolygóra bukkantak. A felfedezés alapján egy olyan bolygórendszer képe bontakozik ki előttünk, amely Naprendszerünkhöz hasonló, így felcsillantja a reményt, hogy előbb-utóbb a Földhöz hasonló bolygót (vagy bolygókat) is találunk benne. A 47 Ursae Majoris a Naphoz hasonló, 7 milliárd éves, sárga színű csillag, így elméletileg alkalmas az általunk ismert élet fenntartásához. Távolsága 51 fényév, vagyis csillagászati léptékkel mérve a "szomszédban" van.

Egyelőre ennyit a szenzációs hasonlóságról: fent a 47 Ursae Majoris rendszere (jobbra a most felfedezett bolygó), alul a Naprendszer. A csillaghoz közelebb remélhetően ott is a Földhöz hasonló bolygók vannak, de erről egyelőre nincs tudomásunk

Az újonnan felfedezett bolygó tömege legalább háromnegyede a Jupiterének. Csillagtávolsága a Mars és a Jupiter naptávolsága közé esik. Korábban felfedezett bolygótestvére valószínűleg kétszer nagyobb tömegű a Jupiternél.

A legtöbb Naprendszeren kívüli bolygó (ún. exobolygó) a Jupiternél nagyobb óriás, viszont olyan közel kering csillagához, mint a Merkúr a Naphoz. E tendencia valószínű oka, hogy a jelenlegi észlelési technikák nem alkalmasak kisebb tömegű, illetve a csillagától távolabb lévő bolybók kimutatására. Az exobolygókat ugyanis direkt módon még nem tudjuk megfigyelni, csak a csillagukra kifejtett gravitációs hatásuk alapján következtetünk jelenlétükre és tömegükre. Jelenleg mintegy 70 Naprendszeren kívüli bolygót ismerünk.

Az új felfedezés azonban érzékelteti, hogy a megfigyelési módszer fejlődik, és a bolygórendszerekről alkotott képünk hamarosan megváltozhat. A jelenlegi felfedezés fontos megállapítása, hogy a 47 Ursae Majoris mindkét planétája közel körpályán, s nem erősen elnyúlt ellipszispályán kering.

A bolygók elhelyezkedése a Naprendszerben igen fontos az élet kialakulása és fenntartása szempontjából: a Jupiter távolságában vagy azon túl elhelyezkedő gázóriások gravitációs hatásukkal pajzsként védik a belső, kisebb méretű és szilárd felszínű kőzetbolygókat az üstökös- és kisbolygó-becsapódásoktól. A 47 Ursae Majoris rendszere éppen ezért ígéretes - az ottani "Jupiter" is hasonló szerepet tölthet be. Egyelőre csak remélni tudjuk, hogy valóban van mit védelmeznie - olyan kisebb, belső bolygókat, amelyek szilárd felszínén gyökeret ereszthetett az általunk ismert élet is.

S. T.

Jupiter-Size Planet Found Orbiting Star in Big Dipper
Angol nyelvű információk és a képek nagy méretben.