Újabb titkokat rejt a Kurszk

Egyes szakértők szerint titok őrzése a holland hajómentők feltűnő siettetésének oka. A Kurszk fedélzeti részén speciális tárolókban ugyanis 22 Gránit rakéta van elhelyezve, amelyek alkalmasak nukleáris töltetek célbajuttatására is.

Kénytelenek voltak a múlt héten a Barents-tenger viharai miatt szüneteltetni munkájukat a Kurszk atom-tengeralattjáró kiemelésére szerződött holland hajómentők. A hajótest felszínre hozására tervezett 26 műszaki manőver közül 17-et már elvégeztek. A Moszkovszkije Novosztyi haditechnikai szakértője szerint azonban másért siettetik az orosz tábornokok a holland búvárokat: elsősorban a katonai felderítő műholdakról vezérelhető Gránit támadórakéta titkának megőrzéséhez fűződik orosz érdek.

Noha a rossz idő ellenére hamarosan felszínre hozzák a Kurszk törzsét, benne a hősi halált halt tengerészek holttestével, mégis aligha bizonyosodik be egyhamar, mi okozta az orosz tengeralattjáró flotta egyik vezérhajóját elpusztító robbanásokat, egy évvel ezelőtt. Holott a közfelháborodás miatt megindított "lelkiismeretes" vizsgálat szükségességével indokolták az orosz hatóságok a külföldi hajómentő szakemberek igénybevételét - ami bizony tetemes költséggel jár - most már az elsüllyedés körülményeinek felderítésével mégsem sietnek annyira. Sőt, a torpedókamra, ahol a robbanások történtek, 2001-ben még az óceán mélyén marad.

A Moszkovszkije Novosztyi katonai elemzőjének, Pavel Felgenhauernek az az érzése, mintha éppen a titkok őrzése lenne igazán fontos a tábornokoknak. A Kurszk fedélzeti részén speciális tárolókban ugyanis 22 Gránit rakéta van elhelyezve, amelyek alkalmasak nukleáris töltetek célbajuttatására is.

Az orosz katonai források ugyan következetesen cáfolják, hogy a Gránitoknak lennének atomtöltetei. A mindig rendkívül jól informált haditechnikai elemző viszont nem hisz az efféle cáfolatnak. Ő ugyanis autentikus forrásból értesült, hogy sugárzásmérőkkel felszerelt norvég búvárok még tavaly megközelítették a Kurszkot, és erős radiációt észleltek a közelében.

A szemleíró emlékeztet arra is, hogy a Kurszk állandó ügyeleti készültségben cirkált az északi Jeges- tengeren, s váratlan katonai támadás esetén megsemmisítő első csapást mért volna ellenséges repülőgép-hordozókra. Ilyen esetben pedig nukleáris töltetű rakétákat kell bevetni.

Igaz, még a jelenlegi amerikai elnök édesapja, az idősebbik Bush és Mihail Gorbacsov elvben megállapodott, hogy békeidőben a két fél őrjáratozó tengeri járművei nem hordoznak fedélzetükön atomtölteteket. Erről azonban nem írtak alá hivatalos egyezményt. A gentlemen's agreement-ek visszatartó ereje azonban - amint a történelemből tudjuk - nagyon kétséges.

Az orosz hatóságok tehát nem elsősorban egy hivatalosan meg nem kötött egyezmény megszegésének leleplezésétől tartanak, hanem attól, hogy a Gránitok "titka" illetéktelen kézbe jut. Az orosz felderítés az elsüllyedt Kurszk közelében intenzív elektronikus észlelő tevékenységre figyelt föl, és gyanítja, hogy a kivételes érdeklődés éppen a Gránitoknak szól. Ráadásul, diplomáciai eszközökkel nehéz fellépni a Kurszk felderítésére indított manőverek ellen, mivel nemzetközi vizeken süllyedt el az atom-tengeralattjáró.

Kérdés, mi mindent tudnak a Gránitok. A nyugati katonai szaklapok szerint meglehetősen nagy hatótávolságúak: 300 kilométernyi messziségből is elérik az ellenséges célpontot. Teljesen autonómok, mondhatnánk így is: önvezérlésűek, és kivételesen finom, mesterséges intelligenciát építettek beléjük. Az ellenséges hadihajók megsemmisítését célzó adatokkal pedig katonai rendeltetésű műholdak látják el az intelligens szárnyas rakétákat. A jelenleg ismert radarberendezések távolról bajosan ismerik fel a már mozgásba hozott Gránitokat, mert igen megbízhatóan rejtik és álcázzák őket a kilövés időszakában.

Amennyire ez megítélhető, az oroszok a tengeri rakétatechnika legelső vonalában maradtak változatlanul, és e modern hadi technológiának legjelentősebb hordozója többek között a harcképtelenné vált Kurszk, amely holtan is kivételes értéket képvisel.

Amennyiben bármelyik nyugati hadiipari érdekeltség szert tenne titkukra, a berendezések értéke mind katonai, mind kereskedelmi szempontból ugyancsak megfogyatkozna. Márpedig ez a katonai titok felbecsülhetetlen jelentőségű áru. Ha a Gránitokban rejtező know how-ra szert tennének konkurens haditechnikai cégek is, értékét veszítené a bennük megtestesült kivételes csúcstechnológia, hiszen az érdeklődő partner ugyanehhez a technológiához hozzájuthatna más forrásból. Egy, a jelenleginél is korszerűbb intelligencia beépítése pedig rendkívül sokba kerülne. Ekkora műszaki fejlesztésre nem áll rendelkezésére elég pénz az orosz katonai vezetésnek. Emiatt - nem pedig kegyeleti okból - fűződik kivételes érdek a Kurszk minél gyorsabb kiemeléséhez.

Annál is valószínűbb, hogy rideg katonapolitikai (és üzleti) érdek munkál a sürgetett kiemelési manőver mögött, minthogy a Moszkovszkije Novosztyi szakértője arról is tud, hogy intenzív kínai érdeklődés mutatkozik Gránitokkal ellátott két orosz tengeralattjáró megvételére, s az üzletre, úgy látszik, Oroszország szintén hajlandóságot mutat.

A Kurszk testvéreit a Tajvani- szoros közelében helyeznék el, megakadályozva, hogy Kína és Tajvan esetleges közvetlen konfliktusa esetén az USA eredményesen közbeavatkozzék.
Ez lenne az igazi tét.

N. Sándor László