Az amatőröknek "rövidebb az eszük"

Mi a sakk nagymestereinek titka? Az amatőrökkel szembeni óriási fölényüket meg tudja-e magyarázni a tudomány? Amerikai kutatók most először kimutatták, hogy a profik agya a mérkőzések alatt nem azokat a részeket aktivizálja, mint az amatőröké.

A kutatók kísérletképpen tíz profi és tíz amatőr sakkozót ültettek le számítógépekkel mérkőzni. Az elektronikus ellenfél minden lépése után öt másodperccel mágneses rezonancia vizsgálattal regisztrálták a játékosok agyi tevékenységét és azt tapasztalták, hogy meglepő különbségek vannak a két kategória között.

Az amatőrök a középső halántéklebenyben elhelyezkedő rövid tartamú memóriájukat és a megismerési központjukat aktivizálták, míg a profik a homloklebenyben található hosszútávút. Ez utóbbiak képesek ide elraktározni több mint százezer állást, és amikor lépniük kell, "adatbankjukból" csak kiválasztják a megfelelő lépést. Az állás már amolyan "déjá vu" a számukra.

Az amatőr, akinek nincs a memóriájában annyi kombináció, kénytelen a rövid távú memóriájában való keresés után a megismerési központjához fordulni, azaz elemezni a helyzetet és kidolgozni a választ.

A dolog érdekessége, hogy a kísérletben részt vevő mindkét kategóriának tízéves játéktapasztalata volt. Az amatőrök ennek ellenére vesztettek a géppel szemben. A profiknak a most felfedezett agyi működésen kívül lehet még valami más, természetes előnyük - mondják a kutatók -, de a tudomány erre még nem tud magyarázatot adni.

Kaszparov: melyik memóriát is válasszam?

Ezzel együtt a nagy sakkozók sem tévedhetetlenek. 15-20 százalékuk néha rövid tartamú memóriájához fordul és ezért nehéz helyzetbe is kerülhet. Ennek tudható talán be, hogy például Étienne Bacrot, egy 17 éves francia csodagyerek tavaly három partit is megnyert Anatolij Karpov volt világbajnokkal szemben.

A memóriák felhasználásával kapcsolatban a kutatók a továbbiakban érdekesnek tartanák annak megvizsgálását, hogy az amatőr sakkozók, akik a klasszikus nyitólépéseket már "betéve" ismerik, melyik memóriájukban keresik a válaszlépést.

A kutatók eljátszottak azzal a gondolattal, hogy az általuk alkalmazott technikával talán más szakmákban dolgozók, például az ügyvédek agyi működését is fel lehetne térképezni, hisz nekik is szükségük van töméntelen számú törvény, szabály elraktározására, ugyanakkor, akár a sakknagymestereknek, bizonyos váratlan helyzetben nekik is kell rögtönözve kombinálniuk.