Meg kell keresnünk azokat a kutatási területeket, ahol versenyképesek lehetünk

Dr. Bősze Zsuzsanna, a Gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont Állatbiológiai Intézetének igazgatója és a Géntechnológiai Laboratórium csoportvezetője a konferencia után is készségesen válaszolt kérdéseinkre.

[origo]: Hogyan értékeli a kétnapos rendezvény szakmai eredményeit és hangulatát? Melyek voltak a leginkább figyelemreméltó eredmények?

Dr. Bősze Zsuzsanna: A klónozás szekcióban kiemelném Yvan Heyman előadását, aki többek között beszámolt róla, hogy klónozott borjúk ismételt klónozásával is egészséges utódok jöttek világra, ezzel megdöntve egy újabb, gyakran hangoztatott ellenérvet. Tudományos szempontból Heiner Niemann előadása sok új adattal szolgált az embrionális fejlődésben fontos szerepet játszó gének eltérő kifejeződéséről a „normális”, in vivo fejlődést összehasonlítva a sejtmagbeültetésen átesett embriókkal. Ezek az eredmények reményeink szerint megmagyarázhatják a klónozott embriók egy részének abnormális fejlődését, például az óriásira nőtt borjúk esetét. A háziállatok géntérképezésének első eredményeiről is hangzottak el adatok. Kiemelném Daniel Vaiman előadást, aki egy érdekes, két kecske-gént egyszerre érintő mutáció térképezéséről számolt be. A 100 évvel ezelőtt leírt mutáns kecskékben a domináns, szarvatlan megjelenéshez a beltenyésztés során megjelenő homozigótákban terméketlenség társult.

[origo]: A konferencián elhangzottak alapján hogyan értékeli a transzgénikus állatok klónozással történő előállításának, illetve általában az állati klónozásnak a helyzetét?

B. Zs.: A nagy értékű transzgénikus, illetve hagyományos tenyésztéssel előállított háziállatok esetében minden kétséget kizárólag lesz a helye a klónozásnak a közeli jövőben. Ezáltal lehetővé válik például a gyógyhatású fehérjéket a tejükben termelő birkák gyors szaporítása vagy például a kiemelkedő teljesítményt nyújtó, balesetben elhullott tenyészbikák kiváló tulajdonságaival rendelkező klónok létrehozása.

[origo]: Melyek azok a területek, amelyeken a részben hazatérő magyar kutatók idehaza is jelentős eredményeket érhetnek el?

B. Zs.: Véleményem szerint meg kell keresnünk azokat a kutatási területeket, ahol versenyképesek lehetünk. Ilyen lehet például emberi betegségek modellállataként használható klónozott egerek vagy patkányok előállítása. Jó példával járnak elöl a kongresszuson is előadást tartó, részben már itthon dolgozó kutatók is, például Hadlaczky Gyula és Kacskovics Imre.

Vissza az összeállítás nyitó oldalára