Dinnyés András és kollégái pár hónapja igazi áttörést értek el, amikor kiütött ("elhallgattatott") génekkel rendelkező sejtekből klónoztak birkákat. Ilyen típusú klónozásból ez volt a legelső a világon, amelyről a Nature Biotechnology c. szaklap számolt be. A gének kiütésének óriási jelentősége van az emberi gyógyászatban, mivel e módszerrel egyrészt modellezni lehet emberi betegségeket, másrészt az ember számára immunbarát anyagokat, sejteket, szöveteket lehet előállítani.
Dinnyés András előadásában kiemelte, hogy a klónozást övező problémák jelentős része technikai s nem biológiai jellegű lehet. A Roslin Intézetben alapvetően a testi sejtek tenyésztési eljárásának javításával, az ideális petesejt-genotípus kiválasztásával és új vemhességgondozási technológia segítségével értek el jelentős eredményeket, birkák és sertések esetében. A kutató az alacsony hatékonyság legfőbb okának a klónozás során használt sejttípusok és sejtvonalak minőségét tartja, míg a magzati, születési problémákat főleg faji okokra vezeti vissza. Technikai szempontból fontos lehet, hogy a petesejt magját ne mechanikus, hanem kémiai úton távolítsuk el, s a teljes sejtfúzió helyett csak a testi sejt sejtmagját juttassuk be a petesejtbe.
Dinnyés András az [origo]-nak elmondta, hogy a klónozás hatékonysága valóban fajonként változik: egerekben és juhokban például 2-3%-os, de szarvasmarhákban már eléri a 10-20%-ot is. Ez utóbbi viszont már megközelíti a mesterséges megtermékenyítési eljárások hatékonyságát. A kutató szerint a klónozás hamarosan gazdaságilag is jelentőssé válhat, persze ennek az a feltétele, hogy megtalálják azt az alkalmazást, amely hasznos és biztonságos is.
Dinnyés András elmondta, hogy a magyar kutatók valóban a világ élvonalába tartoznak a szakterületen, de általában világszínvonalú kutatóhelyeken végzik munkájukat. Abban bízik azonban, hogy rajta kívül talán mások is hazajönnek, így egy kicsit "fel tudják futtatni" a hazai klónozást.
Megkérdeztük a szakembert az emberi klónozás különféle vonatkozásairól is, aki az embrionális őssejtek klónozással történő előállításában (klónozott embrió létrehozásával és ebből történő kitenyésztésükkel), s az erre alapuló sejtterápiás eljárások kifejlesztésében nagy lehetőséget lát. Bush embrionális őssejtekkel kapcsolatos döntését nyilvánvalóan politikai döntésnek minősítette, hangsúlyozva, hogy a döntés is a terület igen nagy fontosságát érzékelteti, hiszen annak dacára kapott állami támogatást, hogy a kormányzat támogatói igen konzervatív nézeteket vallanak e tekintetben.
Dinnyés András az [origo]-nak elmondta, hogy az ember szaporodási célú (reproduktív) klónozását túl korainak tartja. "Nem ismerjük a rendszer veszélyeit, de tudjuk, hogy gondokkal küzd a klónozás. Az ember nem az a faj, ahol ezt ki kellene kísérletezni. Hogy a jövőben hova vezetnek az ilyen tervek? Mindig minden attól függ, hogy van-e rá társadalmi igény, illetve a társadalom hogyan viszonyul hozzá, milyen erényeket és milyen veszélyeket lát benne. Én személy szerint nem akarok embert klónozni, mert sokkal fontosabb feladatokat látok magam előtt" - mondta a kutató.
Természetesen Dolly felől is érdeklődtünk. Nos, az első emlősklón rajongói megnyugodhatnak: a négyéves birka remek egészségnek örvend (elkerülte a száj- és körömfájásjárvány is), életvidám és mozgékony, s már több báránynak adott életet, ugyanattól a hímtől (természetes módon).
Az [origo] kérdésére Dinnyés András elmondta, hogy bár Dolly és néhány más klónozott birka telomérái valóban rövidebbek a normálisnál, ez egy gazdasági haszonállatnál - amely általában a lehetséges élettartam töredékét éli - nem feltétlenül jelent gondot. Mivel a telomérák hosszának változása fajonként változhat, vagy nem is tipikus (hanem csak módszertől függ), a kutató nem hiszi, hogy ez nagy gondot jelent a jövőben.
Vissza az összeállítás nyitó oldalára