Nem az emberen kellene kísérletezni - a budapesti klón-konferencia tanulságai

Remek hangulatban és magas szakmai színvonalon zajlott Budapesten az a kétnapos konferencia, amelynek fő témája a háziállatok genetikai módosítása, illetve klónozása volt. Az előadásokat hallgatva nyilvánvalóvá vált: bár az állati klónozás területe rohamléptekkel fejlődik, jelenleg még olyan komolyak a biológiai és technikai jellegű problémák - hogy az etikai, jogi, szociológiai stb. vonatkozásokról most ne is beszéljünk -, hogy normális ember egyelőre nem foglalkozhat az emberi klónozás gondolatával sem.

Egy tudományos konferencia belülről
Nem mindennapi megtiszteltetés egy újságíró számára, ha közvetlen közelről szemlélve, résztvevőként élheti át egy tudományos konferencia eseményeit, főleg olyan progresszív és izgalmas kutatási terület esetében, mint a genetikailag módosított állatok klónozása.

Állati klónozás: célok és hatékonyság
Az állati klónozás jelenleg még számos technológiai és biológiai jellegű problémával küzd. Ezek közül a legfontosabbak az embriók létrehozásának kis hatékonysága, a béranyába való beültetést követően pedig a korai vetélések gyakorisága, a vemhesség és a szülés során fellépő különféle problémák, illetve az utód születési és fejlődési rendellenességei.

A hatékonyság fő szempontjai
Az előadások során részletesen, adatsorokkal kísérve mutatták be azokat a szempontokat, amelyek az utóbbi évek kutatásai alapján meghatározónak tűnnek a klónozás sikeressége szempontjából. A technológia látványosan fejlődik, de a kutatók egyelőre nem képesek válaszolni alapvető biológiai kérdésekre.

Meg kell keresnünk azokat a kutatási területeket, ahol versenyképesek lehetünk
Dr. Bősze Zsuzsanna, a Gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont Állatbiológiai Intézetének igazgatója és a Géntechnológiai Laboratórium csoportvezetője, a konferencia fő szervezője a rendezvény után is készségesen válaszolt kérdéseinkre.

Nem akarok embert klónozni, mert sokkal fontosabb feladatokat látok magam előtt
Dinnyés András, aki a napokban tért vissza Magyarországra, Dolly "papája", Ian Wilmut professzor kutatócsoportjának tagjaként ért el jelentős eredményeket a skóciai Roslin Intézetben, ahol a másfél évig a klónozási csoport vezetőjeként dolgozott. Konkrétan juhok (Dolly "nyomdokain"), sertések és egerek klónozásával foglalkozott.

Emberi bélrendszeri betegségek gyógyítási lehetősége tehéntejjel
A konferencián előadást tartott dr. Kacskovics Imre, a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Karának tudományos főmunkatársa, aki az Élettani és Biokémiai Tanszéken végzi kutatásait. Az [origo]-nak adott interjúban a klónozással létrehozott, genetikailag módosított állatok egyik ígéretes felhasználási lehetőségét mutatta be.

A jövő génszállító kamionja - a szegedi mesterséges kromoszóma
Egyre ígéretesebb kutatások folynak a világszerte ismert "génszállító eszközzel", a Szegedi Biológiai Központ által készített mesterséges kromoszómával, amely a jövőben várhatóan fellendülő génterápiai eljárások, illetve a transzgénikus, az emberi gyógyászatban is fontos háziállatok előállításának fontos eleme lehet. Hadlaczky Gyula professzor az elmúlt egy év eseményeiről beszélt.

Tejet a nyúlfarmról - kutatóknak
Az élőlények természetes vegykonyháját igyekeznek másolni és felhasználni emberi gyógyászatban is jól alkalmazható hatóanyagok termelésére a klónozási technikát is eredményesen alkalmazó kutatók, akik a gödöllői biotechnológiai kutatóközpont nemzetközi szakmai kongresszusán számoltak be a napokban feltűnést keltő tudományos eredményeikről. A konferencián Bősze Zsuzsanna állatbiológus is érdekes előadást tartott olyan genetikai kísérletekről, melyek célja a háziállatok tejéből kivonható gyógyszerek előállítása.

Összeállította: Simon Tamás