A jövő génszállító kamionja - a szegedi mesterséges kromoszóma

Egyre ígéretesebb kutatások folynak a világszerte ismert "génszállító eszközzel", a Szegedi Biológiai Központ által készített mesterséges kromoszómával, amely a jövőben várhatóan fellendülő génterápiai eljárások, illetve a transzgénikus, az emberi gyógyászatban is fontos háziállatok előállításának fontos eleme lehet. Hadlaczky Gyula professzor az elmúlt egy év eseményeiről beszélt.

Néhány évvel ezelőtt bejárta a hír a világot, miszerint a Szegedi Biológiai Központ kutatói mesterséges kromoszómákat készítettek. 1999 őszén újabb nagy előrelépés történt: a Chromos Molecular Systems szakemberei bebizonyították, hogy a Hadlaczky Gyula és csoportja által létrehozott mesterséges egérkromoszómák továbbadódnak a következő nemzedékbe anélkül, hogy bármiféle rendellenességet okoznának. A Lucy névre keresztelt "lombikegér" és utódai minden szempontból megegyeztek természetes fajtársaikkal, de a fajra jellemző 40 helyett 41 kromoszómát hordoztak.

Öröklődő mesterséges kromoszóma Lucy egyik fehérvérsejtjében

A kutatócsoport 2000 nyarán újabb nagy sikert könyvelhetett el. Az eredményes egérkísérletek után az volt a feladat, hogy létrehozzák a mesterséges egérkromoszóma emberi megfelelőjét. A sikeres eljárás részletes leírása a tavalyi év augusztusának közepén jelent meg a Journal of Cell Science c. szaklapban.

2000. július 17-én a kanadai Chromos Molecular Systems Inc. biotechnológiai vállalat 30 millió dolláros, sikeres kötvénykibocsátást hajtott végre a Torontói Értéktőzsdén, és megkezdődött a kereskedés a CHR jelzésű Chromos részvényekkel. A kanadai cég biztosítja a mesterséges kromoszóma technológia kutatás-fejlesztési programjának pénzügyi hátterét az elkövetkező években.

Az egész kísérletsorozat végső célja egy olyan "génszállító eszköz" (ún. vektor) létrehozása, amely a jövőben várhatóan fellendülő génterápiai eljárások, illetve a transzgénikus, az emberi gyógyászatban is fontos háziállatok előállításának fontos eleme lehet.

Hadlaczky Gyula professzor a Budapesten megrendezett nemzetközi szakmai konferencián - amelynek fő témája a háziállatok genetikai módosítása, illetve klónozása volt - előadóként szerepelt. A pazarul illusztrált előadás után kérdeztük az elmúlt időszak fejleményeiről.

[origo]: Mi történt az elmúlt egy év alatt a mesterséges kromoszómával kapcsolatos kutatásokban, s mi az, amit ebből el is lehet mondani? Számos dolog ugyanis bizonyára üzleti titoknak minősül, amint az a mai biotechnológiai kutatásokra jellemző.

H.Gy.: A legfontosabb - ami a publikus is - hogy nem sokkal a Chromos tőzsdére kerülése után jelent meg a közlemény az emberi mesterséges kromoszóma előállításáról. 2000 novemberében pedig sajtóközlemény formájában látott napvilágot az eredmény, mely szerint megszületett az első olyan genetikailag módosított egér, amely a tejében egy gyógyszeralapanyagot termelt, mesterséges kromoszómáról. A mostani konferencián tartott előadásom egy része is ezzel foglalkozott.

[origo]: Mi volt a szempont a gyógyszeralapanyag kiválasztásakor?

H.Gy.: A kísérlet célja most csak egyszerűen annak kiderítése volt, el lehet-e érni, hogy a fehérje kizárólag a tejben termelődjön. A mesterséges kromoszóma esetleges jövőbeli génterápiás alkalmazásakor ugyanis egy elsődleges kívánalom, hogy csak ott működjön a gyógyító gén, ahol arra valóban szükség van.

[origo]: A kísérleti állat fejlődése körül minden rendben zajlott? Hogy van most ez az egér?

H.Gy.: Teljesen rendben van, sőt már utódokat vár. 1998 óta tudjuk, hogy az anyaállat képes átörökíteni a mesterséges kromoszómát, így ez ebben az esetben is várható.

[origo]: A fő kérdés most nyilván az lesz, hogy ugyanúgy aktív marad-e a mesterséges kromoszómán lévő gén.

H.Gy.: Igen. Ugyanakkor egy fecske nem csinál nyarat, tehát sok megismételt kísérlet kell ahhoz, hogy kimondhassuk: a rendszer működik, s a mesterséges kromoszóma alkalmas gyógyító gének hordozására és célbajuttatására.

[origo]: Lehet-e már tudni, hogy milyen betegségekre fejlesztenek ki először mesterséges kromoszómákat?

H.Gy.: Ezek hosszú távú döntések. Ha az ember elkötelezi magát egy betegség mellett, akkor annak még 3-5 év múlva is fontosnak kell lennie, amikor a dolog eljuthat a klinikai kísérletek stádiumáig. Mindenféleképpen számításba jöhet például a vérzékenység és mitokondriális betegségek gyógyítására szolgáló rendszer kidolgozása, de nem kizárt például daganatos betegségek elleni stratégia kidolgozásának megkezdése. A dolog nehézségét az jelenti, hogy a genetikai állomány feltérképezése után csak most kezdődik a funkcionális genomika időszaka, azaz a gének szerepének és kölcsönhatásainak megismerése. Csak évek múlva leszünk azoknak az információknak a birtokában, amelyek alapján ezeket a döntéseket meg kellene hozni. Mivel most még nincs elég információnk, lehet, hogy egy ugrás lesz a sötétbe, amikor azt mondjuk, hogy most ezt és ezt a betegséget célozzuk meg.

[origo]: Egyébként hogyan lehetséges, hogy a mesterséges kromoszóma nem okoz semmi problémát? Hiszen az állatokban egy szám feletti kromoszóma jelenléte általában súlyos következményekkel jár.

H.Gy.: A legkézenfekvőbb magyarázat erre az, hogy nem maga a kromoszóma okozza a problémát, hanem annak genetikai tartalma. A mesterséges kromoszóma nem hordoz olyan genetikai információt, amely felborítaná a sejtek genetikai rendszerének működését. Legalábbis az egér esetében a kísérletek azt bizonyítják, hogy már öt generáción keresztül semmiféle probléma nem lép fel. Az állatok egészségesek és jelen van bennük a mesterséges kromoszóma.

[origo]: A többi vektorral, vagyis "génpostással" összehasonlítva melyek a mesterséges kromoszóma legfőbb erényei?

H.Gy.: Azt hiszem, a tisztességes válaszhoz egy olyan egyszerű hasonlattal lehetne élni, amelyben a vektorok összességét egy gépjárműparkhoz hasonlíthatjuk, s ebben a mesterséges kromoszóma a "génszállító kamion". A mesterséges kromoszóma nagy gének vagy géncsoportok szállítására alkalmas, s ugyanúgy célba jut, mint egy kisebb vektor, például egy vírus. Mindig az adott cél fogja eldönteni, hogy milyen vektort érdemes alkalmazni: egy apró robogót, vagy egy nagy teherautót.

[origo]: Ha a mesterséges kromoszóma valóban jelentőssé válik a genetikailag módosított élőlények előállítása során, akkor milyen elismerés jut ebből a szegedi biológusoknak, Magyarországnak, s az erkölcsi sikeren túl beszélhetünk-e majd anyagi sikerekről is?

H.Gy.: Azt hiszem, az elismerés eddig is megvolt, mert az emberek világszerte tudják, hogy ez egy magyar fejlesztés. Másrészt a kanadai céggel kötött szerződésben benne foglaltaik, hogy a közös fejlesztésű szabadalmaknál is a Szegedi Biológiai Központ a szellemi termék tulajdonosa. Ez mind az eddig elfogadott kilenc, mind pedig a már bejelentett huszonöt szabadalomra igaz. Ez persze csak egy elvi dolog, de a megállapodás alapján - amennyiben egy eladható termék és haszon jön létre - akkor abból a Szegedi Biológiai Központ is részesedik. Még annyit érdemes megjegyezni, hogy egy ilyen szabadalom bejegyzési költsége 200-250 ezer USD. Harmincnégy szabadalom esetében ki lehet számolni, hogy ez mit jelent.

[origo]: A professzor úr szerint mikor várható, hogy emberbe is bejuttatják az első mesterséges kromoszómát?

H.Gy.: Ez egy olyan kérdés, mint amikor át kell kelni egy ismeretlen erdőn, s megkérdezik az embert, hogy körülbelül hány nap alatt érünk át. Fogalmunk sincs, hogy van-e közben hegy vagy szakadék, csak azt tudjuk, hogy sötét van. Ha semmi rendkívüli és váratlan dolog nem történik, én úgy gondolom, hogy 3-5 éven belül a klinikai előkísérletek fázisa befejeződhet, tehát elkezdhetünk gondolkodni egy klinikai kipróbáláson.

Ajánlat:

Nem az emberen kellene kísérletezni - a budapesti klón-konferencia tanulságai
2001.09.03. Remek hangulatban és magas szakmai színvonalon zajlott Budapesten az a kétnapos konferencia, amelynek fő témája a háziállatok genetikai módosítása, illetve klónozása volt. Az előadásokat hallgatva nyilvánvalóvá vált: bár az állati klónozás területe rohamléptekkel fejlődik, jelenleg még olyan komolyak a biológiai és technikai jellegű problémák - hogy az etikai, jogi, szociológiai stb. vonatkozásokról most ne is beszéljünk -, hogy normális ember egyelőre nem foglalkozhat az emberi klónozás gondolatával sem.